Az Ecce Homo ép, bárki a saját szemével ellenőrizheti

Debrecen - Az augusztusi sérülések híre igaz, a helyrehozhatatlanságuk már nem.„Helyrehozhatatlanul megsérült Munkácsy egyik leghíresebb festménye” – ezzel a címmel jelent meg március 29-én az index.hu-n egy cikk, ami egy 2012. augusztusi jegyzőkönyvre hivatkozva kétli, hogy az akkor megsérült, azóta restaurált és újra kiállított Ecce Homo problémája megnyugtatóan rendeződött. Az ominózus jegyzőkönyvet dr. Szentkirályi Miklós restaurátor és csapta jegyzi.

– Látta Ön mostanában a Trilógiát? Ha igen, akkor meg tudja mutatni rajta a sérüléseket? – kérdezett vissza a Magyar Restaurátorkamara alapító elnöke, a Munkácsy-trilógiát negyedszázada gondozó szakember beszélgetésünk első percében, rávilágítva: ha maradandó sérüléseket szenvedett volna a kép, azt bárki láthatná. Ráadásul – mint ahogyan arról a Napló is beszámolt – a Munkácsy-képeket új attrakció keretében január óta még jobban megvilágítva veheti szemügyre az érdeklődő közönség a Déri Múzeumban. Mindemellett dr. Szentkirályi Miklós nem tagadta a sérülést, sőt azt sem, hogy a festmény kicsomagolásánál tragikusnak vélték azt. Ám – hangsúlyozta – épp az a munkájuk, hogy ezt megoldják, kijavítsák, s ez sikerült. 

Két hónapig nyomta

Az Ecce Homo-t felcsavarva szállították, így amikor benyomódott, akkor ismétlődően több helyen is jelentkezett a sérülés, a legnagyobb érintett felület másfél négyzetméter volt, a legkoncentráltabban fél négyzetméteren látszott a légpárnás fólia „lenyomata”.

A károsodás oka az volt, hogy a láda aljáról hiányzott egy polisztirol darab, s emiatt a szállítás során a henger elmozdult és benyomódott. Ezt egyébként a csomagoláskor észre kellett volna vennie a szállítást végző cégnek. Ez a hiba akkor is jelentős sérülést okozott volna, ha csak az „utaztatás” idején van nyomás alatt a festmény vastag lakkrétege. Sajnos azonban a Déri Múzeum elhúzódott felújítása miatt a képek a szállításukat követően még közel két hónapig várták, hogy felnyissák ládáikat, s így a vászon is tovább volt kitéve a deformitást okozó helyzetnek.

Mindezeket dr. Szentkirályi Miklós, a Munkácsy-trilógia restaurátori munkáit mintegy negyed százada végző szakember mondta el a Naplónak. A restaurátor arról is beszélt, bizony megijedtek, amikor felfedezték a sérülést. – Elsőre sokkal rosszabbnak tűnt a helyzet, de nem volt időnk ezen töprengeni. Miután minden részletében jegyzőkönyvben, fényképekkel dokumentálva rögzítettük az akkori állapotot, azonnal nekiláttunk a „mentési” munkának. Augusztus 16-án éjszakáig végeztük el a legszükségesebb kezeléseket (felpuhították és regenerálták a lakkréteget – szerk.), majd felfeszítettük a képet a keretre s bíztunk benne, hogy az alkalmazott kezelés hatásos lesz. Így is történt, a vászon kezdett kisimulni, s a klimatizált körülmények (35-40 százalékos páratartalom, 21-22 oC) között szinte teljesen eltűnt a benyomódás.

Emberi, nem „hengeri” hiba

– November óta bárki meggyőződhet róla a saját szemével is, hogy a kép ép, hibátlan – jelentette ki dr. Szentkirályi Miklós. Megjegyezte: sajnos a szállítás közbeni sérülés minden képnél benne van a pakliban, pláne ilyen méretű (több mint 30 négyzetméter) és korú (mintegy 120 év) vásznak esetében. Hangsúlyozta: a festmények útja és állapota pontosan nyomon követhető mivel minden szállításkor, ki- és becsomagoláskor fényképekkel dokumentálják azokat, s ezek a jelentések megvannak a Déri múzeumban is. Utalt ezzel arra is, hogy nem kérdés, ki hibázott, a szállítók.

Kérdésünkre, hogy miért hagyományos és miért nem alumínium hengert választottak, kifejtette: ilyen módszerrel utaztatták a képeket, a Golgotát és a Krisztus Pilátus előttet Amerikából, utóbbi ilyen hengerben járta meg Kanadát kétszer, a sérülés lehetősége pedig nem a hengeren múlik, hanem az emberi mulasztáson. – A Golgotát például fémhengerben szállították mégis megsérült – tette hozzá.

Nem perelnek

Lakner Lajost, a Déri Múzeum akkori igazgatóját (jelenlegi szakmai igazgatóját) arról kérdeztük, ha rendben van a Munkácsy-festmény, akkor mégis milyen vizsgálat az amit most végeznek? – A múzeum átvétele még nem zárult le, az új fenntartó (debreceni önkormányzat – a szerk.) pedig szeretné pontosan tudni, hogy milyen állapotban veszi át a műalkotásokat, köztük az Ecce homo-t is – válaszolta a vezető, aki megerősítette a dr. Szentkirályi Miklós által elmondottakat. Ha a szállítók hibáztak, akkor miért nem perelnek? – kérdeztük. – Mert nincs miért.

A kép deformitása megszűnt, így oka fogyottá vált a helyzet – magyarázta Lakner Lajos, megjegyezve: az elmúlt hónapokban – amíg nem volt biztos a „gyógyulás” – szóba került, hogy ha maradandó a károsodás, akkor a restaurálási többletköltségeket a cégre terhelik.

A Golgota is sérült, de nem a „Munkácsy rész”

A Golgota Nemzeti Galériába való beemelésekor (tavaly) eldőlt a daru és ripityára tört a festmény ládája. Szerencsére az alkotás akkor már nem volt benne. Később azonban a szállítás egyik fázisában nem kerülte el a sérülés. Az egyik kinyitáskor a restaurátorok azt látták, hogy a vászon bal oldalán a festék szabályosan felgyűrődött. Még szerencse, hogy nem a Munkácsy által festett részen – mesélte a Naplónak Dr. Szentkirályi Miklós, rögtön magyarázatot is adva: amikor 1905-ben a festmény eredeti tulajdonosának, Wanamakernek a háza leégett a festményt úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a keretből. - Később valamikor 1905 és 1911 között pótolták a hiányzó részeket, most ez sérült meg, de sikerült teljesen helyreállítani - tette hozzá dr Szentkirályi Miklós.

„A Dériben jó kezekben van”

Pákh Imre a Golgota tulajdonosa lapunknak a festmény sérüléséről ugyan nem beszélt, arról viszont kifejtette a véleményét, hogy miért biztonságosabb az általuk a szállításhoz választott alumínium henger. – Akármi is történjen, a képek Szentkirályi Miklós kezei között és a Déri múzeumban vannak a legnagyobb biztonságban – hangsúlyozta.

Az Ecce homo kálváriája:

- 2012. június 3. vége a kiállításnak a bécsi Künstlerhausban, becsomagolják a Trilógiát - még teljesen ép állapotban

- 2012. június 5. megérkeznek a képek (az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt) a Déri Múzeumba (a Golgotát tovább vitték Szegedre)

- 2012. augusztus 14. kibontják a képeket és felfedezik a sérülést az Ecce homo-n - jegyzőkönyv

- 2012. augusztus 14. elkezdik az ötfős szakértői gárda dr. Szentkirályi Miklós vezetésével megkezdi a kép restaurálását - lakk puhítás és regenerálás

- 2012. augusztus 16. késő éjjelre befejezik a legszükségesebb kezeléseket, melyektől a deformálódás mérséklődését várják

- 2012. augusztus 17. felfeszítik a képet a keretre, visszakerül a helyére

- 2012. november - újra megnyitja kapuit a Munkácsy-terem a nagyközönség előtt - már nem látható jelentős deformitás az Ecce homo-n, a nyitás előtt még egy „kezelés” volt

- 2013. január - új attrakció, élesebb megvilágítás - nem látszik sérülés

- 2013. május - várhatóan mindhárom képet újralakkozzák, az állagmegóvás érdekében, a korábbi sérüléstől függetlenül