Az eddigi legnagyobb kihalási hullám a Föld történetében

Debrecen - Ha nem változtatunk szokásainkon, mi emberek lehetünk a következők.A földi élet kialakulása óta a tudomány öt nagy kihalási hullámot tart nyilván, jelenleg a hatodikban vagyunk, amely a jelek szerint az eddigi legnagyobb - derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége által, a Föld Napja alkalmából kiadott jelentésből. Eszerint bolygónkon minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget, az emlősök helyzete még rosszabb, a közeljövőben minden negyedik emlősfaj eltűnhet. Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt. Ezúttal azonban nem természeti katasztrófa, vulkánkitörések, meteor becsapódás, vagy jégkorszak fenyegeti az állat- és növényvilágot, hanem elsősorban az emberi tevékenység.

A helyi helyzet

- A kihalási folyamat sajnos egyre gyorsabb és éppen Európában a legerősebb, ami már-már a biológiai sokszínűséget fenyegeti, versenyfutás zajlik az idővel - mondta el ennek kapcsán lapunknak a debreceni Nagyerdei Kultúrpark igazgatója. Nagy Sándor Tibor szerint régiónkban is egyértelmű jelei vannak a tendenciának, például a Hortobágyon és a Nagyerdőben. Valószínűleg a több száz éves átlagban egyre melegebbé és szárazabbá váló időjárásunk miatt mind gyakrabban találnak a szakemberek afrikai sáskákat, miközben a korábban nálunk őshonos balkáni gerle eltűnőben van.

Fajmegmentés

- Az utánunk jövő generációk érdekében mindannyiunk kötelessége a fajgazdagság, a biodiverzitás, az életközösségek fenntartása. Ebben a hazai állatkertek és vadasparkok komoly szerepet játszanak - fogalmazott Nagy Sándor Tibor. A Debreceni Állatkert jelenleg 87 nemzetközi fajmegmentő programban vesz részt. Komoly szerepük van abban, hogy túléljenek például a fehér kezű gibbonok, vagy a fekete lábú pingvinek. Azt, hogy egyre komolyabb a baj, jól mutatja, hogy míg a veszélyeztetett állatokat bemutató kötetek 20 éve még alig ujjnyi vastagságúak voltak, most lexikon méretűek. Ebben jelenleg több 5400 állatfajt sorolnak fel. Az állatkertek és vadasparkok ebből alig 240-260 fajt tudnak megmenteni, vagyis nagyon komoly szakmai döntés, hogy melyiket válasszák ki. Igyekeznek olyanokra voksolni, amelyeken keresztül további 15-20 fajon tudnak segíteni.

- A tudomány jelenlegi állása szerint emlősök esetében 50 példány az a határ, amely alatt már nem lehet megmenteni a fajt, mert olyan szintűvé válik a "genetikai sodródás", amely beltenyészethez vezethet. Bár ez alól a szabály alól szerencsére vannak kivételek, mint a Hortobágyon is nagy számban élő przewalski lovak, amelyeket 13 állatkertben élő példányból szaporítottak el újra olyannyira, hogy jelenleg több ezer példány legel belőlük szabadon.

- A Debreceni Állatkertben nagyjából két és féltucat olyan állatfajt láthat most a közönség, amelyek a mi régiónkban veszélyeztetnek minősülnek. Ilyenek például a kerecsensólymok, a holló, illetve különböző békafajok.

Pénzkérdés?

- Nagy Sándor Tibor szerint az, hogy hány fajt tudnak megmenteni szinte egyértelműen pénzkérdés. Míg az angolok például a mezei tücskök megvédésére font milliókat áldoznak, addig nálunk sokkal ritkább állatokra sem jut elég forrás. Ha csak rovarokra gondolunk, megmentésre lenne például érdemes az erdei kurtaszárnyú szöcske, vagy a magyar tarsza is, ezek ugyanis indikátorok, amelyek egy-egy rendszer működését mutatják.

- A szakember végül kijelentette: fajkihalások mindig is voltak a Föld történetében, de az biztos, hogy a mi fajunk, az ember tevékenységével nagyon erősen beavatkozik ebbe a folyamatba. Tudatosítani kellene a fejekben, hogy bármennyire is akarjuk magunkat függetleníteni, azért mi is a természet részei vagyunk, maradunk. Méltósággal és alázattal kellene együttélni a természet többi résztvevőjével.

Néhány plusz tény

- A Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa, Tartally András beszámolója szerint, az utóbbi időben például alaposan megritkult a fecskefarkú és a kardoslepke. Ugyanakkor "új lakók" Debrecen környékén a hétpettyes katicát kiszorító harlekin katica, illetve az invazív kerti hangya.

HBN - OCS