Ne az emberek nélkül döntsenek!

Debrecen - Outsiderként kóstolt bele a politikába – a közösségi tervezés elkötelezettje.Sokáig Debrecenre sem volt jellemző, hogy az emberek a vezető politikusokétól eltérő véleményt, szándékot fogalmazzanak meg akár csak a legfontosabb helyi ügyekben, s az eljusson a közbeszéd szintjére. Hosszú évek teltek el ily módon némán, holott téma lett volna bőven. A „kritikus tömeg” elérésében végül a Parkerdőt érintő 2009-es városházi koncepció kiváltotta aggodalom játszott közre. Az új szellemű közelítés szószólója Párkányiné Molnár Ibolya lett, aki szerint a közösségi tervezés macerás, de valójában a politikusoknak is jó. Már ha ráébrednek.

Hogyan fogadta a politika, hogy bele akarnak szólni a Parkerdő, azáltal a Nagyerdő fejlesztésébe?

Párkányiné Molnár Ibolya: Az verte ki a biztosítékot, amikor a fürdő- és szállodafejlesztésre vonatkozó elképzelések 2009 tavaszán már úgy öltöttek testet, hogy területeket csatolnának a Parkerdőtől a Gyógyfürdőhöz. Májusra összeállt az ez ellen tenni akarók csapata, júniusban pedig sajtótájékoztatón fogalmaztuk meg az alapelveinket, miszerint támogatjuk a fürdő korszerűsítését a fennálló telekhatárokon belül, ugyanakkor integrált tervezés keretében átfogóan kell gondolkodni a Nagyerdő jövőjéről. S mivel az emberek ezer érzelmi szállal kötődnek a városrészhez, minden fejlesztés csak a közvetlen bevonásukkal valósítható meg. Intenzív időszak következett, Kósa Lajos polgármester megígérte, hogy részt vehetünk a tervezésről szóló diskurzusban. Szerintem meglepődött az akkor hirtelen megmutatkozott erőn.

Ezzel együtt 2009 őszén beindult a közgyűlési munka, s úgy döntöttek, készüljön környezettanulmány a szálloda-beruházásról A környezetvédelmi bizottság ülésén kértük ennek elutasítását, mondván, az emberek még mindig nem nyilváníthattak véleményt, így a tanulmány nem időszerű, s ne dobjunk ki súlyos milliókat rá. Ekkor egyébként elképesztő tudatlansággal is szembesültem, egyes képviselők például nem értették, mit jelent az intenzív beépítettség fogalma… Haladásellenesnek tituláltak és megszavazták a környezettanulmány elkészíttetését. Ezt követően hiába írtunk leveleket Kováts Ákos főépítésznek, akit megbíztak a velünk való munka koordinálásával, nem kaptunk választ a felvetéseinkre. Mégis, 2009 őszén a Szabadtéri Színpadot és a Békás-tavat kivették a tervezési területből a nyomásunkra. Ebben az időszakban a főépítész és Pajna Zoltán alpolgármester a sajtóban is egymásnak ellentmondóan nyilatkozott, amiből számomra az tűnt ki, hogy az önkormányzaton belül sincs közös, tiszta álláspont. Mintha nekik csak az lett volna a lényeg, hogy a szálloda-beruházás érdekében növelni kell a Gyógyfürdő területét a Parkerdő kontójára. Egy ilyen kisebb „területi elcsatolás” alkalmával felszólaltam a közgyűlésben, persze azonnal megkaptam, hogy az ellenzéki erők mozgatnak.

Ebben azért szerepe lehetett annak, hogy volt politikus is feltűnt Önök körül, például Giczey Péter, aki az SZDSZ ismert arca volt korábban. Így azért könnyű bélyeget szerezni.

Párkányiné Molnár Ibolya: Őszintén szólva engem csak Pajna Zoltán alpolgármester világosított fel Giczeyt illetően. De számít ez egy ilyen ügyben? Giczey Péterrel egyébként az Életfa Egyesület révén remekül együttműködtünk. Helyi szinten nincs értelme a pártpolitizálásnak, mert megmérgezi, ellenségessé teszi a párbeszédet. Tanácstalanul álltam például, amikor a körülöttem lévők pártállását kezdték elemezni. Nem akartam erről tudomást venni, hiszen ha van egy cél, ami mindenki számára fontos, akkor azzal kell foglalkozni, ami előre visz. Maga a Nagyerdőért Összefogás is átalakult. Amikor fókuszba kerültünk, többen úgy vélték, jó ellensúlya lehetünk a Fidesznek. Én azonban nem így gondolkodom, hiszen konkrét célra jöttünk létre, nem azért, hogy általában politizáljunk. Akiknek ez nem tetszett, szépen kiváltak, s nem voltak kevesen. Ezen a letisztulási folyamaton át kellett esnünk.

Milyen benyomásokat szerzett a helyi politikáról?

Párkányiné Molnár Ibolya: Azután alakultunk egyesületté, hogy Pajna Zoltán tett ránk nézve egy-két keresetlen megjegyzést a sajtóban, mondván, kik ezek egyáltalán? Vele egyébként nem sikerült túljutnunk a nesze semmi, fogd meg jól típusú beszélgetéseken, ezért Papp László alpolgármesterrel vettem fel a kapcsolatot. Ő rögtön az elején világossá tette, nem hagyhatja figyelmen kívül a 2010. őszi önkormányzati választáson való indulásomat. Bizalmat kértem tőle, ő pedig folyamatosan eljött a rendezvényeinkre. Így beleláthatott a törekvéseinkbe, s úgy tűnt, elismeri az erőfeszítéseinket. Gyakorlatilag innentől számítom az önkormányzattal való együttműködést. A közösségi tervezéstől azonban még messze vagyunk, amikor például a stadionrekonstrukció kapcsán egyeztetésre hívtak bennünket, meglepve tapasztaltam, hogy rajtunk kívül nincs jelen más civil. Holott jó lett volna, ha botanikus, biológus, erdész, környezetvédők, közlekedési szakemberek vagy akár egyetemisták is ülnek ott. Nemcsak arról van szó, hogy az ilyen folyamatok összekovácsolják a helyi közösségeket és erősödik az érdekképviseletük, hanem az általuk megvalósuló értékeket is jobban megbecsülik. Ráadásul ebben a helyzetben a politikus védve van, hiszen nem támadható azzal, hogy nem képviselte a közösség igényeit. Debrecenben egyelőre egy-egy beruházás ad okot a cselekvésre, holott ennek fordítva kellene működnie. Nem a kész terveket kell társadalmasítani, hanem eleve közösségi tervezésben gondolkodni.

2012 nyarára eldőlt a parkerdőfejlesztésnek új iránya. Ön szerint a debreceniek elégedettek lehetnek?

Párkányiné Molnár Ibolya: Örvendetes, hogy ennyi pénz van a fejlesztésre, de van bennem félsz a fenntarthatóságot illetően. A területen gallyazás, botanikai és erdészeti felújítás szinte nem volt az elmúlt harminc évben, ezért olyan elhanyagolt az erdő a sétányoktól beljebb. A beruházásban sok korábbi javaslatunk visszaköszön, de azt fájlaljuk, hogy a kutyások kimaradtak az elképzelésekből. A ködszínház kétséges előttem, hiszen a permetes élmény üdítő egy forró nyáron, de hűvösebb időben kellemetlen lehet.

Indult a 2010-es önkormányzati választáson, ahol nagyerdei körzetében negyedik lett a Fidesz, az MSZP és a városvédők mögött. Csalódott volt? Miért vállalta? Mi lesz 2014-ben?

Párkányiné Molnár Ibolya: Nem bántam meg. Azért indultam, mert óriási hiányérzet volt bennem a körzetem képviselete miatt. A Civil Fórumot azért választottam, mert nem kellett elköteleződnöm olyasmi mellett, amivel ne értenék egyet. Nem vagyok könnyen irányítható típus, akinek megmondják, mit gondoljon. Az okok, amiért jelöltettem magam, még mindig fennállnak és nem vagyok feladós típus. De azt, hogy indulok-e 2014-ben, tényleg nem tudom.

Ratalics László