Nuridsány Éva festőművész a Mikóvárban

Debrecen, Csíkszereda - „Izgulok, mit szól majd szülővárosom közönsége a műveimhez…”

Nuridsány Éva Csíkszeredában született, ott járt kilenc évig iskolába, egy tehetségkutató felhívás szólította Marosvásárhelyre, noha semmilyen előképzettsége nem volt. A művészeti gimnáziumban érettségizett, onnan felvételizett Kolozsvárra, a tanárképzőbe. Tanár lett, előbb Aranyosgyéresen, majd Kolozsváron. Szerepelt egyéni és kollektív megyei és országos tárlatokon. De Csíkszeredában először és utoljára 1973-ban volt kiállítása.

1983-ban települt át Debrecenbe. „Amikor kikerültem Magyarországba, a látóköröm kitágult, a lehetőségeim bővültek, de a feladataim is növekedtek. Előbb a Bocskai általános iskolában tanítottam. Ahhoz, hogy a főiskolába kerüljek, el kellett végeznem Szegeden a tanárképző főiskolát. A román szakot választottam, s bár jól tudtam románul, ez egyáltalán nem volt könnyű. De megérte. A főiskolán a maximális óraszámom heti 12 óra volt, így tudtam otthon festeni, művelődni, olvasni, s még a családot is el tudtam látni” – emlékezik.

Régi vágya teljesülhet

A legutóbbi (jubileumi) kiállítása 2012-ben, a Kossuth utcai kiállítóteremben volt. Most egy hasonló nagy bemutatkozásra készül. „Nagyon régi vágyam, hogy mielőtt meghalok, szeretnék szülővárosomban egy reprezentatív kiállításon szerepelni. Ez már megvalósult volna tavaly, de a betegségem miatt elmaradt. Az ottani Mikóvár (ez egy felújított középkori vár, ott van a múzeum és benne a kiállítótermek) elit kiállítási helynek számít. Vegyes technikájú képeket, tűzzománcokat viszek, és mindig félve társítom hozzájuk az akvarelljeimet is, mert ezek más stílusúak, mint a többi munkám. Az előbbiek filozofikusak, de nem absztraktok, az akvarellek pedig őrzik a látványt. A kiállítás szeptember közepén nyílik, készül katalógus is, ez meglepetés volt számomra. Márton Árpit, egy ottani festőművészt kértem fel, hogy nyissa meg a tárlatot, vele minden évben találkozom a berekfürdői művésztáborban. Izgulok, hogy mit szól majd szülővárosom közönsége a műveimhez, de közben nagyon boldog vagyok, hogy ez a vágyam teljesülhet!”

HBN–BE