„Leszólítják” a kínaiakat

Debrecen - A nyelvtudással és a közgazdasági végzettséggel a zsebükben jó munkaerő-piaci kilátásai lesznek a tanulóknak.Tavaly decemberben vált biztossá, hogy elindíthatja az első, a kínai nyelvet heti négy (később akár heti hat) órában tanuló osztályát a Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola. Több mint százhúsz diák a hír hallatán az utolsó percben változtatta meg felvételi jelentkezését. Végül huszonnyolc lány és öt fiú kezdhette meg a tanulmányait az „úttörő” osztályban. Felvételük egyik fő követelménye az angol nyelv megfelelő szintű ismerete volt, az órákon ugyanis azon kommunikálnak Gao Yanggal. Pénteken mi is részt vettünk az egyik foglalkozáson, ami rögtön egy kínai dal eléneklésével kezdődött (az erről készült videót a Hajdú Online-on láthatják). Mint kiderült, nemcsak nekünk akartak kedvezni, minden nap énekelnek, mert ezzel készülnek a diákok az elsősavatóra.

Új nyelven, új néven

Az osztály 60 százaléka vidéki – mondja dr. Tóth László Tamásné, Ildikó, amikor néhány tanulóval és a kínai lektorral leülünk beszélgetni. E tény leginkább azt hivatott jelezni, hogy a képzés nem csak a cívisvárosiak számára elérhető. Gyorsan kiderül azonban, hogy bár iskolarendszerű oktatásban ez az első, tavaly novemberben egy másik lektor tanfolyam keretében tanította a nyelvet a Bethlenben. Két beszélgetőpartnerem Szabó Ági és Takács Gabi szintén látogatták az órákat. A harmadik diák Tang Martin már csak az előkészítőre csatlakozott.

A 14 éves fiú édesapja kínai, ám, mivel munkája miatt sokat utazik, nincs ideje megtanítani a nyelvre, ezért is örült meg a család az osztály indulásának. – Már Budapesten nézegettünk tanfolyamokat, mert apa szerette volna, ha az ő nyelvét is megtanulom, hogy tudjak a rokonaimmal beszélgetni – teszi hozzá Martin, aki a jelenlévők közül az egyetlen, aki nevét az órán is így használja. A többiek újat választottak.

– Még Liú Cháng (az előző tanár) találta ezt ki. Így lettem én Hání (csak fonetikusan tudjuk nyomtatásban közölni e szavakat – a szerk.), azaz édes, Gabi pedig Yi Xin, azaz boldog – meséli Ági, aki családjával szintén évek óta kereste a lehetőséget a kínai nyelv tanulására, de más okból. – Apukám vállalkozó, többször járt Kínában, és arra gondoltunk, hogy ezzel a nyelvtudással és a gazdasági képzettséggel jó esélyeim lehetnek a későbbiekben – magyarázta az osztály egyik leglelkesebb tanulója, aki Yang (választott „európai” nevén Merry) jobbkeze az órákon.

Magyarul tanítják

Gabi 10-11 éves korában kezdett érdeklődni a nyelv és kultúra iránt, amikor egy ázsiai üzletben elbeszélgetett az egyik eladóval. – Azóta, ha kínai embert látok az utcán vagy egy üzletben, mindig megpróbálok szóba elegyedni vele, hogy gyakoroljak – árulta el. A fiatalok azonban nemcsak idegenekkel beszélgetnek az utcán, de tanárjukat is szívesen kalauzolják a városban. Biliárdoznak, fagyiznak, közösen főznek, sőt magyarul is tanítják – igyekeznek Merry beilleszkedését megkönnyíteni, honvágyát enyhíteni. A mosolygós tanárnő hálás is ezért, no meg az internet nyújtotta lehetőségért, mivel így minden nap tud beszélni a hohhotiakkal, sőt az őszi szünetben egy barátját is meglátogatja Németországban. A legjobban azonban a kínai ételeket hiányolta, mert az itteniek inkább magyarosított ázsiai fogások.

HBN | Fabók Ágnes

Hét nyelv, egy új szak

Angol, német, francia, kínai, orosz, holland és spanyol – a közeljövőben ez utóbbi három nyelven is tanulhatnak a diákok a Bethlen Gábor-szakközépiskolában, így nem csoda, ha az intézmény vezetősége úgy döntött kihasználják ezt az adottságukat. – Jövő szeptemberben új szakágat indítunk az iskolában turisztika-idegenvezetés címmel – közölte a hírt a Naplóval dr. Tóth László Tamásné.

Tanuljon egy szót!

A pekingi olimpiai dal után a diákok átismételték az előző órán tanultakat, majd jött az új anyag, a reggeli. Pontosabban azokat a szavakat – például kenyér, tojás, tej – tanulták, amiket a mindennapi nyelvben fognak használni. (Egyébként ez is a cél, hogy négy év után önálló nyelvhasználóvá váljanak.) A kínai írásjelek ugyan bonyolultnak tűnhetnek az avatatlan szemnek, a nyelv kiejtése és logikája azonban könnyebb, mint gondolnánk. A kenyér például „mian bao", az első szó a gabonát, a második a kenyér alakját jelzi. A tanulók egyszerűen megjegyzik, s a jó válaszért ráadásul vidám matricákat is kapnak, ami külön ösztönző erő a 14-15 éves gyerekek számára.