Vakon hittünk a piaci rendben

Debrecen - „Kényszerpályán futunk a pénzünk után, s közben meghúzzuk a gatyamadzagot.”

Az elmúlt negyven év során négyszer követtük el majdnem ugyanazt a hibát, így nem csoda, ha a magyar gazdaság még mindig nem azon a növekedési pályán van, amelyet kigondoltak neki – hangzott el a Napló TOP100 Klubjának előadásán, csütörtökön este a Divinus Hotelben. A klub vendégei ezúttal a Századvég Kutatóintézet vezető elemzője, Barcza György és elemzője, György László voltak, akik azon túl, hogy felállították az elmúlt negyven év diagnózisát, megpróbálták felfedni, mi is van a kormány jelenlegi intézkedéseinek hátterében.

Az örökség

György László elemző a múlt „örökségeit” négy időszakra bontotta: a ′70-es évek elején egyensúlyozó növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, a GDP átlagosan 5-6 százalékkal növekedett. A ′80-as évek elejére letértünk erről az útról, felborult a külkereskedelmi mérleg és az import árak növekedésének hatását hitellel akarta kivédeni az ország, ami súlyos hibának bizonyult. A következő csaknem tíz évben pedig futottunk a pénzünk után, mert ránk csapódott a kamatcsapda ajtaja, s jöttek a megszorító intézkedések.

Sereghajtók lettünk

A „félremenedzselt” rendszerváltásnak pedig az lett az eredménye, hogy az élenjáró tanulóból sereghajtók lettünk: a GDP 18 százalékkal csökkent, megszűnt 1,5 millió munkahely, egymillióval kevesebben tartanak el egymillió emberrel többet.

A „sokkterápiás” átalakítás nem hozta a várt eredményt, s hiába hittek a vezetők vakon a piac rendező erejében, az nem következett be. Hitel hitelre jött, aminek az eredménye az lett, hogy évente mintegy 1300 milliárdot költünk csak a kamatok fizetésére. – Néha kaotikusnak tűnik, ami ebben az országban történik, de mégis van benne logika. Magyarország négyszer került ugyanabba az ördögi körbe, hogy hitelből, vagy a saját vagyonunk feléléséből próbálunk jólétet teremteni – mondta előadásában Barcza György.

A problémák feloldására a kormány egy öt ponton nyugvó – a növekedést támogató – rendszert alakított ki: méltányosabb közteherviselés és családbarát adózás, az adósság csökkentése, amely még mindig a GDP 80 százaléka fölött van, a munka- és munkahelyteremtés, a biztos nyugdíj, és a szociális rendszer átalakítása. Már most javulásról beszélnek, de a vezető elemző szerint annak valódi, látható jelei csak jövőre lesznek.

HBN

Miért nincs növekedés?

A célrendszer nagyon jó, de miért nem valósulnak meg a célok; a gazdaság fellendítése, a vállalkozások hatékony és versenyképes termelésének kialakítása?

Az elemzők szerint egyik ok az, hogy a belső gazdaság nem tud pozitív irányú visszacsatolási körré válni, és hitel nélkül nem képes a növekedésre, holott éppen ez lenne a cél.

György László szerint a MNB növekedési hitelprogramjának elvileg sokat kellene segíteni, ám ez még nem látszik. Magyarországon ma több mint egymillió vállalkozás működik, s közöttük alig akad „gazella” cég, amely dinamikus fejlődést mutatna.