2013.12.13. 14:21
XX. századi Taigetosz – megemlékezés a fogyatékos emberek holokausztjáról
Debrecen - Egész napos konferenciával vette kezdetét az a programsorozat, amelynek keretében a 2014-es évben emlékezik meg a holokauszt során elhunyt fogyatékos emberekről a Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Iskolája más szervezetekkel összefogva.
Debrecen - Egész napos konferenciával vette kezdetét az a programsorozat, amelynek keretében a 2014-es évben emlékezik meg a holokauszt során elhunyt fogyatékos emberekről a Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Iskolája más szervezetekkel összefogva. A XX. századi Taigetosz című projektben résztvevő partnerek - az Otthon mellett- Kézenfogva Alapítvány, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Schule Rogatsboden, Weiterbildungskolleg Mönchengladbach, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
A konferencia előtt a projektben résztvevő partnerek sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Aáry Tamás Lajos, Oktatási Jogok Biztosa, aki többször is ellátogatott már az Otthonba, az ott folyó munkával kapcsolatban kiemelte, hogy az Immánuel Otthon nagyszerű bizonyítéka annak, hogy tanítani lehet azokat a szellemi fogyatékos gyermekeket is, akiket a 15 évvel ezelőtti jogszabályok képezhetetlennek neveztek. Ezek a gyermekek ma már tankötelesek és az Otthon meg is tesz mindent azért, hogy bebizonyítsa, hogy fejleszthetőek.
Aáry Tamás Lajos a programmal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország, sőt egész Európa büszke lehet az Immánuel Otthonban folyó munkára és arra, hogy ötödik legjobb pályázóként nyert támogatást az intézmény európai szervezetekkel összefogva a XX. századi Taigetosz- megemlékezés a fogyatékos emberek holokausztjáról elnevezésű program megszervezésére.
Az EU Európa a Polgárokért program támogatásával 2014-ben megvalósuló programsorozat keretében, Debrecenben létrehoznak és felavatnak egy emlékhelyet a holokausztban elhunyt fogyatékos emberek emlékére. Az emlékhellyel kapcsolatban a sajtótájékoztatón Győri Zsófia az Immánuel Otthon vezetője elmondta, hogy még folynak a tárgyalások az Otthon és az Önkormányzat között a helyszínről és az avatás időpontjáról. A tervek szerint a fizikális emlékhely mellett egy virtuális emlékhelyet is létrehoznának. A programban ezen kívül vándorkiállítást indít útjára a népirtás elfeledett áldozatairól a Kézenfogva Alapítvány, valamint a projekt partnerek nemzetközi konferenciákat és workshopokat rendeznek, illetve kidolgoznak egy tananyagot középiskolásoknak és értelmi fogyatékos tanulóknak. Ezekkel a könyvekkel az osztályfőnöki, történelem és hit és erkölcstan órákon találkozhatnak a diákok. Győri Zsófia kiemelte, hogy a program célja a visszaemlékezésen túl a fogyatékos személyek társadalmi integrációját segíteni a többségi társadalom érzékenyítésével, illetve a fogyatékos személyek értékeinek felmutatásával. A programban a fogyatékos személyek társadalmi megítélése mellett, elsősorban a középiskolások nyitottságát vizsgálják majd.
Giflo Péter, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. programiroda- vezetője példaértékűnek nevezte a program megvalósulásának érdekében létrejött összefogást, valamint kiemelte, hogy szervezetük a tananyag kidolgozásban, a programok koordinálásában és a partnerek közötti kapcsolattartásban nyújt majd segítséget.
A sajtótájékoztató után Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese köszöntötte a jelenlévőket és hangsúlyozta, hogy a fogyatékos emberek holokausztját meg nem történté tenni nem lehet, ezért mindannyiunk felelőssége a megemlékezés.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke köszöntőjében kifejtette, hogy a holokauszt nem csak a zsidó emberek tragédiája, hanem mindenkié, ezért is különösen fontos, hogy a Zsidó Egyház mellett mások is megemlékezzenek a II. Világháború áldozatairól. Hangsúlyozta, hogy nagy a felelőssége az egyházaknak abban, hogy felemeljék szavukat a nem megfelelő tájékoztatás, az emberi élet fontosságával ellentétes gondolkodással szemben.
Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere beszédében kifejtette, hogy minden társadalom értékmérője ez, hogy hogyan gondoskodik azokról, akik segítségre szorulnak. Mint mondta, Debrecen etekintetben is élen jár, hiszen állami, önkormányzati és egyházi szinten is gondoskodnak a rászorulókról. Hangsúlyozta, hogy míg más országok nyitottabban, természetesebben kezelik sérült társaikat, addig Magyarországon ez a nyitottság még nincs meg, ezért is fontos, hogy elfogadottá váljon itthon is, hogy nem mindenki születik egészségesnek, a nem emberséges magatartás ellen, pedig minden kornak fel kell emelnie a szavát.
A konferenciát Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, aki beszédében szólt a fogyatékos emberek holokausztjának előzményeiről és elmondta azt is, hogy a Hitler féle eutanázia program az egyházi gyógyintézményeket sem kerülte el, ezért erről a témáról nem beszélhet kívülállóként az egyház. Hangsúlyozta, hogy ha az egyház kincseinek tartott fogyatékos emberekről beszélünk, vagy emlékezünk a holokausztra, akkor azt a legnagyobb józansággal kell tegyük, hiszen így segíthetünk a legtöbbet fogyatékkal élő társainknak.
