Amikor az állkapocs a tét

Debrecen - Állkapocs nélkül se nyelni, se beszélni, se lélegezni nem tud normálisan a beteg.

Szájüregi rosszindulatú daganatot hazánkban évente mintegy 1500 embernél diagnosztizálnak. Sajnos azonban nemcsak maga a tumor, de az akár sikeres daganatterápia is tartogat veszélyeket – a sugárkezelés hatására ugyanis fontos szövetek halnak el, így a páciens akár az állkapcsát is elveszítheti.

A betegek negyede

„A szájüregi ráknak sajnos elég rossz a gyógyulási aránya – a betegek maximum 25 százaléka tekinthető gyógyultnak. Természetesen a felépülés sok mindentől függ – mennyire sikerült jól az operáció, vannak-e áttétek, hogy reagál a sugárterápiára a rákos szövet” – mondja dr. Csáki Gábor, a HM Egészségügyi Központ (Honvédkórház) arc-, állcsont- és szájsebész szakorvosa.

Szövődmények

A gyógyítás során első számú cél a daganatos sejtek megszüntetése – műtéti, kemo- vagy sugárterápiás módszerrel. A daganatos sejtekkel együtt azonban sajnos a szervezet gyorsabban osztódó sejtjei (pl. ivarmirigyekben, a csontvelőben, a bél hámrétegében) is érzékenyen reagálnak a sugárterápiára. A kezelés mellékhatásaként súlyosabb esetben szöveti fekély, vérzés, elhalás is felléphetnek.

Ezenkívül a szervezet természetes ellenálló képessége is jelentősen lecsökken, így már egy fogászati beavatkozás is jelentős kockázattal jár – a szájüregi rákban szenvedő pácienseket nagyon elővigyázatosan kell kezelni. Hiszen ha nem megfelelően húznak ki például egy fogat, a baktériumok könnyen megtelepedhetnek a sebben, eljutnak a csontig, ami akár el is halhat.

HBN

További részletek a Napló mai számában és a naplo.hu-n.