2014.02.18. 08:06
Jegyzet: Nyílt titok
<em>Bár a Fidesz-vezérek nyilvános megszólalásaikban mindig megrázzák a csengőt, nehogy a sajátjaik lefutottnak véljék a választásokat, azért ma már nyílt titok: a párt belső mérései alapján a tét nem az újabb győzelem, hanem a megismételhető kétharmad</em>. <strong>Ratalics László jegyzete</strong>.
Bár a Fidesz-vezérek nyilvános megszólalásaikban mindig megrázzák a csengőt, nehogy a sajátjaik lefutottnak véljék a választásokat, azért ma már nyílt titok: a párt belső mérései alapján a tét nem az újabb győzelem, hanem a megismételhető kétharmad. Ratalics László jegyzete.
A mai helyzet csak annyiban összemérhető a 2002-es nagy buktával, hogy persze, most is lesznek, akik még a közvélemény-kutatóknak sem merik elárulni a valódi választásukat. De téved, aki ettől várt „meglepetésszerű baloldali előretörést”. A Fidesz ugyanis 2010-es önmagához képest is rengeteget erősödött: a pályát, ugye, azaz a választójogi törvényt a maguk érdekeinek megfelelőre szabták, másrészt ha az sem jelent számukra morális problémát – éppen ellenkezőleg –, hogy egy kamuszagú, alulról jövőként aposztrofált szervezet (CÖF) mögé bújva folytassanak lejárató kampányt, akkor nyilván nincs kétségünk a bújtatott pártfinanszírozáshoz fűződő viszonyukról.
Orbánnak a rendszerváltás óta volt ideje kitanulni a magyar választó működését, és neki legyen mondva, megtette. Aki túl akarja őt dobni, annak még gátlástalanabbul kell áhítania a hatalmat, mint ahogyan ő él vele. Különben ki kell várni, amíg maga alá temeti.
