Tönkretették a romot, kérdéses a sorsa - Videóval!

Debrecen - Dombostanya - Vandálok pusztítják a dombosi templom maradványait.

Bő egy hónapja adtunk arról hírt, hogy az elmúlt években valakik elkezdték bontani és anyagként elhordani a Sámsoni út közelében, Dombostanya határában található romtemplom maradványait.

Történelem

Rácz Zoltán építész az 1980-as évek közepén részt vett a romok feltárásában, konzerválásában. Mint elmondta: a középkorban ott állt Parlag falu (nem összekeverendő a mai Pallaggal), melynek első templomát valószínűleg még a tatárjárás előtt emelték. A tatár pusztítás után a falu újra benépesült, s a román stílusú templomának hajóját bővítették. A XIV. század folyamán erősödött meg itt a Parlagi család, akik kegyúri templomukat gótikus szentéllyel, sekrestyével egészítették ki. 1348-ban és 1410-ben földrengés rongálta meg az épületet, (elrepedtek a falak) így az végképp használhatatlanná vált. Ugyanakkor a Parlagi család Zsigmond korának egyik legnagyobb birtokosa lett Debrecen környékén. Így aztán volt pénzük a régi helyén egy új templom építésére a XIV. század végén, vagy a XV. század elején. A viszonylag nagy méretű, gótikus, egyhajós templomhoz torony is készült. A szentély közepén helyezték el a korábbi falakba bevésve, a kegyúri kriptát. A falu a a török dúlás idején, a XVI. századra elnéptelenedett. „Puszta templomát”, annak téglaanyagát a város a XVIII. század elején felajánlotta a Szent Anna templom építéséhez.

Feltárás

A csaknem 30 évvel ezelőtt végzett ásatás több célt is szolgált. A legfontosabbnak a fűvel benőtt főleg tégla (itt-ott kővel kevert) romfalak feltárását, további pusztulásuk megállítását ítélték. Szintén kiemelt szerepet kapott az egyes építési periódusok világosan elkülöníthető bemutatása. A faragott kőtöredékeket, a csontvázakat a Déri Múzeumba szállították.

Repüljön velünk a templomromnál!

A 90-es évek második felében a debreceni önkormányzat Rácz Zoltán tervei alapján felújíttatta, részben újjáépítette a romokat.

Azért, hogy a műemlékegyüttes jól átláthatóvá váljon az eredeti torony falának megmagasításával kilátó tornyot és egy majdnem teljes diadalívet is építettek. A falakat konzerválták. Mivel arra gondoltak, hogy oda majd sokan fognak kirándulni, tűzrakóhelyet is kialakítottak. Eleinte szervezett programok is voltak ott, de a jelek szerint a hely annak ellenére sem lett igazán népszerű, hogy biciklivel könnyen megközelíthető. Azért, mert a műemlék természetvédelmi területen van, vagyonkezelője a Hortobágyi Nemzeti Park lett. Azóta a létesítmény tönkrement, szétfagyott, széttöredezett. Azért, hogy a környéken legelő állatok ne menjenek be, anno palánkkerítést is készítettek, melynek ma már nyoma sincs.

A vandálok kiszedtek, elhordtak köveket, felfeszítették a kripta tetejét, elvitték a tájékoztató táblákat. A salakos padlófelületeket felverte a gaz. Eltűnt a torony létrája. Rácz Zoltán szerint nem szisztematikus bontásról van szó. Az építész úgy vélte, hogy ennek ellenére is érdemes lenne a dombosi templomromot ismét rendbe hozni.

Az esetleges felújítással kapcsolatban megkerestük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságát. Kánai Edina marketing és pr-előadó azt válaszolta, hogy az elmúlt években sajnálatos módon többször megrongálták a templomromot, az okozott károkat az igazgatóság folyamatosan helyreállította.

Mint írta: „célunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely hosszú távon garantálja a műemlék megóvását. Jelenleg vizsgáljuk a lehetőségeket.”

HBN-OCs

Parlagon hever a templomrom

Debrecen - Debrecen-Dombostanya, hivatalosan így hívják ma az egykoron Parlagnak nevezett települést.