„Helyi hősök” a termelésért

Debrecen - Az elsődleges munkaerőpiacra törekszenek a hátrányos helyzetű települések.A szociális szövetkezetek alakulásakor a politikai vezetés belátta, nem segély, hanem munka szükséges azoknak a hátrányos településeken élőknek, ahol szinte az agrárium az egyetlen megélhetési lehetőség – fogalmazott Sipos Gyula vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Irodájának munkatársa. Előadása az Észak-alföldi Regionális Szakmai Műhelymunka című, a napokban Debrecenben megrendezett konferencián hangzott el, ahol többek között a munka aktuális jogszabályi változásai, vagy a szakképzési támogatások is terítékre kerültek.

Piacképes termékek

Mint a vezérőrnagy elmondta, a szövetkezetek működtetéséhez elsősorban földterület szükséges, hazánkban pedig a rendelkezésre álló 4,8 millió hektárból 4,5 hektár áll művelés alatt. Ugyanakkor, tette hozzá, gépek nélkül a belső cirkuláció nem valósítható meg. – Az államnak védett piacot kell biztosítania a szövetkezetek számára (például üzemi konyhák), amit az unió ellenőriz. Előbbi viszont köteles jövedelmező tevékenységet folytatni és piacképes termékeket előállítani. A szociális szövetkezetek nem nonprofit cégek, annak ellenére, hogy állami védelem van fölöttük, az a cél, hogy önállóan is képesek legyenek megállni a lábukon – magyarázta a vezérőrnagy. Hangsúlyozta, a településvezetőknek fontos szerepük van ebben, ugyanis, véleménye szerint egy „minőségi” polgármester jó eredményeket ér el és vállalja a „helyi hős” szerepét, egy kevésbé tehetséges irányító viszont nem fog sikert elérni.

Tudásban a tőke

– A tapasztalatok azt mutatják, az elmaradott településeken magas a képzetlen emberek száma, viszont a mélységeket akkor lehet kikerülni, ha sikeres az oktatás. Ugyanis nem csak ott van tőkebefektetés, ahol sok a pénz, hanem ott is, ahol magas a tudás. E mellett a szövetkezeteknek versenyképesnek kell lenniük egy olyan piacon, ahol kevesen tartják be a szabályokat. A szövetkezet önkéntes, ezért a feltételrendszert kell vonzóvá tenni, ugyanakkor ott van az együttműködés lehetősége – szögezte le a minisztérium munkatársa.

Terveik vannak

– A szövetkezet indulásakor gyógynövények, majd kukorica termesztésével foglalkoztunk, így a dolgozók értékes munkával jutottak jövedelemhez. Jó irányba haladunk, hogy a hátrányos helyzetű emberek munkája megbecsült legyen, de a piacon lévő nagy gyógynövény vállalatok megnehezítették a dolgunkat – mondta Kapin Albert, a polgári szövetkezet elnöke. Szűcs Viktor, a berekböszörményi szövetkezet vezetője kiemelte, számukra a megfelelő szakember hiánya okoz gondot, viszont szeretnének megfelelni annak a színvonalnak, amit a szövetkezetektől elvárnak. Községükben szociális boltot hoznak létre, amely terveik szerint nemcsak a falu, de a környező települések igényeit is kiszolgálja.

HBN-SzM