Helybenhagyta Keller László elsőfokú ítéletét a Debreceni Ítélőtábla

Debrecen, 2014. szeptember 26., péntek (MTI) - Helybenhagyta a Keller László volt államtitkárra első fokon kiszabott ítéletet, a próbára bocsátást a Debreceni Ítélőtábla - közölte a táblabíróság szóvivője pénteken az ítélethirdetés után az MTI-vel.

Fórizs Ildikó elmondta: a kirendelés alapján a Fővárosi Ítélőtábla nevében eljáró, Elek Balázs vezette debreceni tanács helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amelyben a Fővárosi Törvényszék 2012 decemberében Keller Lászlót személyes adattal visszaélés bűntettének kísérlete miatt egy évre próbára bocsátotta, és kötelezte 51 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész részleges megalapozatlanság miatt, a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatása és büntetés kiszabása érdekében, a vádlott és védője pedig felmentésért jelentett be fellebbezést.

Keller László országgyűlési képviselőként 2002 júliusa és 2004 októbere között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként a közpénzügyi államtitkárságot vezette. A bíróság által megállapított tényállás szerint az akkori ÁPV Rt. 2003-ban elhatározta két Somogy megyei vad- és erdőgazdálkodással foglalkozó gazdasági társaság fúzióját. Az egyik társaság vezetője, aki sérelmezte a döntést, arról tájékoztatta Keller Lászlót, hogy a megyében ingyenes vadászatok történtek, amelyek miatt a közvagyon sérült. Ennek alátámasztására írásos adatokat adott át a vádlottnak, aki úgy döntött, hogy soron kívüli vizsgálatot folytat az ügyben.

Keller László 2004 márciusában bekérte az adatkezelőktől (a Földművelésügyi Hivatal vadászati és halászati felügyelőségétől, valamint a vadászati és halászati főosztályától) a 2001 januárjától vezetett vadászati naplókat, a trófeabírálati lapokat és a számlákat. A vádlottat elsősorban a vadászaton részt vevő, a politikában, a gazdasági életben és a pénzügyi szférában közismert emberek neve érdekelte - olvasható a bírósági tényállásban.

A vezérigazgatók nem éltek kifogással az adatszolgáltatás ellen, mivel abban a hiszemben voltak, hogy a vizsgálat jogszerű, és 47 vadászterület 1840 oldalnyi vadászati naplója be is érkezett. Egy nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vezetője azonban megtiltotta az rt. fővadászának az adatszolgáltatást adatvédelmi okokra, illetve arra hivatkozva, hogy az államtitkárságnak nincs törvényi felhatalmazása ilyen jellegű adatkérésre. Egyben tájékoztatta az esetről a FVM közigazgatási államtitkárát, Benedek Fülöpöt és a miniszterelnöki hivatalt vezető minisztert, Kiss Pétert is.

Az FVM-államtitkár levélben közölte a vádlottal, hogy az általa bekért iratok személyes adatokat tartalmaznak, ami megköveteli az adatvédelmi törvények betartását. Ezért kérte, jelölje meg az adatkezelés célját. Arról is tájékoztatta Keller Lászlót, hogy a vadászati hatóságot illetően nincs utasítási joga, ezért személyes adatokhoz nem férhet hozzá, azokat saját célra nem használhatja fel, és arra kérte, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére bekért adatokat törölje.

P. Tamás ügyvéd 2004 áprilisában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult, majd ismeretlen tettes vagy tettesek ellen személyes adattal visszaélés bűntette miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. Ennek ellenére a vádlott 2004 májusában újabb adatkéréssel fordult az ÁPV Rt. vezetőjéhez.

Az adatvédelmi biztos 2004 júniusában kifejtette jogi véleményét arról, hogy a vádlottnak jogszabályi felhatalmazás hiányában nem volt joga megismerni a személyes adatokat tartalmazó okiratokat. Felszólította, hogy a beszerzett vadászati naplókat és trófeabírálati összesítőket küldje vissza a vadászati hatóságoknak, az esetleg folyamatban lévő bekéréseket szüntesse meg, az üggyel kapcsolatban az államtitkárságon keletkezett iratokat semmisítse meg és erről tájékoztassa őt.

Keller László ennek nem tett eleget. Az államtitkárság az iratokat végül 2004 októberében semmisítette meg, de nem lehetett megállapítani, kinek az utasítására, mivel ekkor a vádlott már nem volt államtitkár.

Több országos jelentőségű sajtótermékben 2004. június elejétől olyan adatok jelentek meg, amelyek nem nyilvánosak, de az államtitkárnak kiszolgáltatott adatbázis részét képezhették. A sajtó ebből vont le a gazdaság, a politika, illetve a bulvár témakörébe tartozó következtetéseket. Azt nem lehetett bizonyítani, hogy a sajtót a bekért adatokról a vádlott tájékoztatta volna - állapította meg a bíróság.

- MTI -