2014.09.29. 18:39
Madárcsicsergés a tárgyalóteremben
Debrecen - Váratlan lépéssel kezdődött a vesztegetéssel vádolt Zs. Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulata elnökének hétfői tárgyalása: ügyvédje a per felfüggesztését indítványozta, az Alkotmánybíróságnál történő egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére hivatkozva.
Debrecen - Váratlan lépéssel kezdődött a vesztegetéssel vádolt Zs. Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulata elnökének hétfői tárgyalása: ügyvédje a per felfüggesztését indítványozta, az Alkotmánybíróságnál történő egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére hivatkozva.
Szerinte ugyanis a civil szervezetek jogainak gyakorlása (például, hogy valami ellen felléphetnek és támogatást is elfogadhatnak) ütközhet a büntető törvénykönyv bizonyos részeivel, melyek – mint ez esetben – kriminalizálják cselekedeteiket. A bíróság a döntést későbbre halasztotta.
Többek közt titokban készült felvételek meghallgatásával folytatódott Zs. Ferenc pere hétfőn a Debreceni Törvényszéken; a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) elnökét azzal vádolják, hogy a győri Audi autógyár bővítése kapcsán a társulatnak fizetendő összeg fejében visszavonta a bíróságon a beruházás környezetvédelmi engedélyére vonatkozó felülvizsgálati kérelmét.
Az ügy egyik kényes pontja, hogy a hétfőn kikérdezett tanú – az Audi gyár korábban nyugdíjazott, a történtek idején (2011 tavaszán) „külsősként” a cégnek munkát végző férfi – államtitoknak minősülő információkkal is rendelkezik az esetre vonatkozóan, s ezekre figyelemmel kellett a kérdésekre válaszolnia. Elmondta: amikor látszott, hogy a TTT fellebbezést nyújt be a beruházás környezetvédelmi engedélye ellen, az Audi azzal bízta meg őt, derítse ki, „van-e más ok” a fellebbezés mögött?
A személyes találkozó előtt másoktól olyan információt kapott, hogy „vigyázzon” a TTT-vel, mert „dörzsöltek”, „már több, hasonló kaliberű beruházást akasztottak meg”. Mint emlékezett, az első telefonhívásakor Zs. Ferenc azt mondta, „várta már, hogy egy audis megkeresse”, illetve a bírónőnek arra a kérdésére, hogy mit akart a vádlott, azt válaszolta: pénzt szerezni, hogy egyébként nemes céllal élőhelyet mentsen. A később létrejött megállapodásról úgy gondolta, hogy semmi sem lesz belőle, „mert zsarolás volt!”
Ki mit akart?
Bár az autógyár feljelentést 2011. május 25-én tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda már április 22-étől bekapcsolódott az ügybe; két lehallgatott, rögzített, az audis tanú és Zs. Ferenc közt történt telefonbeszélgetés került a bíróság elé, illetve a 2011. május 12-ei találkozón, a „bedrótozott” fenti tanú révén készült felvétel.
Utóbbi, a győrszentiváni tanösvényen elhangzott, madárcsicsergéssel kísért hanganyag veleje az a néhány perc, amiben az audis tanú és Zs. Ferenc „peren kívüli egyezségről” beszélget (mindkét részről többen voltak jelen). Elhangzik, hogy az Audi építeni szeretne, Zs. Ferenc pedig azt mondja, a kereset visszavonását nehéz megindokolni. „Én mondom ki maga helyett, jól értem-e, hogy lehetséges a visszavonás, de igényelnek egyfajta támogatást” – mondja az autógyár megbízottja. A „mekkora összegről beszélünk?” kérdésre Zs. Ferenc azt válaszolja, a teljes projekt fele – a felvételen korábban említett 400 millió forintos keretösszeg szerint ez 200 millió. (A projekt egy már kidolgozott terv, Debrecen környéki tölgyesek megmentésére.)
A későbbi, 2011. május 17-ei telefonálás során konkrét összegekről beszélnek és elhangzik a „menetrend” is: a TTT képviselője Győrbe utazik, aláírják a megállapodást, Zs. Ferenc visszavonja a bírósági keresetet, majd Budapesten letétbe helyezik az együttműködésről szóló dokumentumot, s az akkor lép hatályba, ha a bíróság kimondja az ügy megszűntét.
Mint korábban már írtuk, az Audi nem kezdte el a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését, az első részlet kifizetése helyett feljelentést tett. A per folytatódik.
HBN-SzT
Irányított beszélgetések
A vádlott ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nyomozást csak május 26-án rendelték el, már április 22-től megindult a titkos információgyűjtés (Kinek a megbízásából járt el a tanú? Mi volt a megbízása? – kérdezte); illetve úgy vélte, tisztességtelen felbújtás, „beugratás” történt, a tanú annak tudatában irányította a beszélgetést, hogy a rendőrség kérésére teszi, ezért a hangfelvételek nem használhatók fel az eljárásban. A bírónő válaszként a rendőrségi törvény vonatkozó paragrafusait idézte.
KERETBE