Elkerülhető lenne a halál

Debrecen - Minden negyedik ember az átlagosnál nagyobb trombóziskockázatot hordoz.Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti. Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak – olvasható a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság közleményében.

Genetikai hajlam

– A legnagyobb kockázat az életkor, ezért ahogyan idősödik a népesség, úgy kell egyre több mélyvénás trombózisra és tüdőembóliára számítani. Viszont halt már bele egy lábgipszelés után kialakult, fel nem ismert trombózis szövődményeként fellépett tüdőembóliába huszonéves fiatalember is. Komolyan kell venni a kockázatokat! – szögezte le prof. dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haemostasis Központ orvosszakmai igazgatója. Hozzáteszi: minden negyedik ember él olyan genetikai hibával, ami az átlagosnál nagyobb trombóziskockázatot hordoz.

Általános népegészségügyi szűrés nem szükséges, viszont ha a családban már volt hasonló gond, akkor egy véralvadást is befolyásoló tartós passzív állapot, betegség vagy kezelés már indokolja laboratóriumi vérvizsgálat elvégzését a trombóziskockázat felmérésére.

– Tudatosítanunk kell az emberekben: a trombózis, pontosabban a talaján kialakuló tüdőembólia a leggyakoribb elkerülhető halálok – jelentette ki prof. dr. Kolev Kraszimir, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke. Hozzátetette: a műtétek után, hosszabb kórházi vagy otthoni fekvés idején, hosszú utazás során, hormonális fogamzásgátló szedésekor, terhesség alatt és szülés után, daganatos betegséggel élőknél fontos, hogy önmaguk is rákérdezzenek a trombózis kockázatára a háziorvosuknál, onkológusuknál, nőgyógyászuknál, illetve annál a szakorvosnál, akivel kapcsolatba kerülnek, ismerjék a megelőzést szolgáló lehetőségeket és együttműködjenek orvosukkal.

HBN