Vastyúk is talál helyet

Debrecen - Vas Zsuzsit felnégyelték és „fegyverhalálra” ítélték, a harangokat csatatérre küldték.Hiába avatták fennkölt ünnepélyen a debreceni Szabadságszobrot 1902. augusztus 2-án, a cívisvárosi csata 53. évfordulóján a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A talapzattal együtt nyolc méter magas, páncélos és sisakos, fáklyát az égbe emelő, magyar címeren kezét pihentető Hungária-alak nem tetszett a helyieknek, hamar gúny tárgyává vált és Vastyúkként, valamint Vas Zsuzsiként kezdték emlegetni – derült ki a megyeszékhely áldozatvállalásáról szóló előadásból, amelyet dr. Kovács Ilona tartott a 41. Levéltári Napokon, kedden a Megyeházán.

– A köz véleményének engedve a közgyűlés a városháza udvarára költöztette az emlékművet és helyére Bocskai-szobrot állíttatott – mondta. Vas Zsuzsi nyugalma új lakhelyén nem tartott sokáig. Tóth Árpád édesapja, Tóth András bronzművében az első világháború idején művészeti érték helyett leginkább rengeteg ágyúcső alapanyagot láttak a döntéshozók. A Vastyúk felnégyelve ment a „levesbe”.

Csatatéren dörrenő harangszó

A szobrot utolsó útjára rövidesen harangok is követték. A világháború idején rendeletben határoztak arról, hogy a 25 centiméter átmérőnél nagyobb harangokat két héten belül át kell adni. A debreceni templomok egyik legszentebb tartozékának jórészét ekkor feláldozták a haza kohójában.

A főlevéltáros beszámolt egy példaértékű társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként újraépült az egykori Sáros vármegye egy a csatákban porig lerombolt települése. A cívisváros vezetésének döntésével és kétezer koronányi felajánlásával indult a Zboró hamvain alapítandó Debrecenfalva sikertörténete. A Vöröskereszt gyűjtést szervezett, amely hamarosan az egész országot megmozgatta, de volt műtárgykiállítás, valamint jótékonysági focimeccs is a Nagyerdőn. Az emberek olyannyira szívükön viselték a falu lakosainak sorsát, hogy akár néhány fillért, némelyek gyűrűt, más ékszert, köztisztviselők fizetésük vagy vagyonuk egy részét fektették az álomba, amely 1915 decemberében 62 ház álló falaiban szilárdult valósággá. Debrecenfalvát 1917-ben szentelték föl. Kíváncsi lennék őrzi-e ma bármilyen jel a debreceniek önzetlen segítségét – zárta a történész.

HBN–HABE

Kitüntették a levéltárat

A Hajdú-Bihar megyei lett „Az Év Levéltára”. Az elismerést a Magyar Levéltárosok Egyesülete alapította és egy szakmai zsűri ítéli oda évente. A vándordíj egy kiemelkedő szakmai tevékenységet folytató levéltári intézmény elismerését szolgálja. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára nagy hangsúlyt fektet a tudományos és közművelődési tevékenységre, ezért érdemelte ki a kitüntetést, amelyet december 3-án Budapesten, az Országos Levéltár Lovagtermében adnak majd át ünnepélyes keretek között.