Beállhatnak hajléktalannak?

Debrecen - Kiköltöztetés fenyeget egy 18 tagú roma családot.Lakatos Balog László attól tart, hogy hozzátartozóival együtt hamarosan hajléktalanná válik, miután egy kiköltözésre felszólító határozatot kapott.

Rossz körülmények

A jelenleg karbantartóként egy iskolában dolgozó cigány férfi egy tíz lakásos Júlia-telepi sorházban, az Apafája utca 31. szám alatt (két tanú által aláírt) szerződéssel 1995-ben, 250 ezer forintért vett egy kis lakást. Akkor azt gondolta, hogy ezzel ő lett az ingatlan tulajdonosa.

A szoba-konyhába, melyben víz nincs, a fűtésről pedig vaskályhával és sparhelttel gondoskodnak asztmás feleségével és négy gyermekével költözött be. Azóta a tető beázik, a plafon leszakadt, életveszélyes az épület. Lakatos Balog László gyermekei és tíz unokája a szomszédos lakásokban élnek, de magyar családok is laknak (csaknem 20-an) a hosszú épületben. Rezsi címen eddig csak villanyszámlát és szemétdíjat fizetett, – állítása szerint – máshonnan nem kapott csekket.

Kellemetlen meglepetés

A Cívisház Zrt-től 2013. végén egy levél érkezett hozzájuk, melyben azt közölték velük, hogy az ingatlan önkormányzati tulajdon, így az elmúlt 20 évben bérleti díjat kellett volna érte fizetni.

Lakatos Balog László erre elment a földhivatalba, ahol azt mondták neki, hogy a térkép szerint az ingatlan senkié. Ennek ellenére adtak neki házszámot. Az ügy bíróságra került. Első fokon a városnak adtak igazat. Februárban újabb tárgyalás lesz, mely után valószínűleg kilakoltatás következik. A roma férfi nem érti, hogy az önkormányzat miért csak két évtized után jött rá, hogy valami nem stimmel? Miért nem szóltak korábban – tette fel a kérdést. Elmondta: többek között a várostól, a megyétől és Orbán Viktor miniszterelnöktől is kért segítséget, másik lakást, de jó szón kívül mást eddig nem kapott. Mivel sem pénzük, sem olyan rokonuk nincs aki befogadhatná őket, ha kilakoltatják őket, mehetnek a „híd alá”, hajléktalanok lesznek.

Illegális vásárlás

A polgármesteri hivatal illetékese szerint az Apafája utca 31-et a városban minden segítő szervezet és hatóság ismeri, s az ombudsman is foglalkozott már a helyzettel, de az önkormányzat terhére róható visszásságot nem tárt fel.

Mint közölték, az épület 1958-ban eredetileg a Magyar Gördülőcsapágy Művek építése idején, felvonulási épület volt. A ház nem lakóépület, ennek ellenére 1972. óta önkényes beköltözők laknak benne. Tulajdonosa előbb a magyar állam volt, majd 1994. április 26-a óta Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. A válaszlevéből kiderül, hogy a város nem értékesített az ingatlanból senkinek semmit, tehát Lakatos Balogh László a ház egy részének tulajdonjogát sem szerezhette meg. Ha valakinek pénzt adott a lakhatásért, azt nem a tulajdonosnak fizette!

Pályázni kellene

Nem felel meg a valóságnak, hogy az önkormányzat csak 19 év után jött volna rá, hogy valami nincs rendjén az ingatlannal kapcsolatban. Ezzel Lakatos Balogh László és családja is tisztában van – írta a polgármesteri hivatal felelőse. Majd így folytatta: Nyíradony jegyzője – mint illetékes építési hatóság, tekintettel arra, hogy a debreceni önkormányzat saját ügyében nem járhat el – már 2003-ban kelt határozatában megállapította, hogy az épület lakás céljára nem alkalmas. Azóta, tehát több mint tíz éve próbálják elérni azt, hogy az önkényes épületfoglalók elhagyják a házat, de ez a mai napig nem sikerült.

A polgármesteri hivatal szociális osztálya lakhatási megoldást nem tud felajánlani. Az önkényes ingatlanfoglalók – mint bármely más debreceni polgár – pályázhatnak önkormányzati bérlakás bérbevételére, mellyel kapcsolatban a Cívis Ház Zrt. tud felvilágosítást adni nekik.

Kerítés

Lakatos Balogh László arra is panaszkodott, hogy az E-On kedden várhatóan kikapcsolja az áramot. Ráadásul a ház háta mögé az önkormányzat egy magas beton kerítést építtetett, amellyel megakadályozzák, hogy ők a Kard utca felé közlekedjenek. Nem érti, hogy erre miért volt szükség.

A kerítéssel kapcsolatban azt közölte a város illetékese, hogy annak hossza tíz méter, magassága két és fél méter. Megépítése azért vált szükségessé, mert az Apafája utca 31. alatti ingatlanon gyakran több konténernyi szemetet helyeznek el ismeretlen személyek. A kerítés megakadályozza, hogy az ingatlanra a kevésbé forgalmas Tőr utca felől szállítsanak hulladékot.

HBN-OCs