„Már traktorost is magunknak képezünk”

Hajdú-Bihar - A hivatalos létminimum 87 ezer forint, míg a minimálbér nettója csupán havi 69 ezer.Azzal, hogy a minimálbér összege 101 ezer 500-ról 105 ezer forintra nőtt, havi szinten mintegy kétezer forinttal marad több pénz az emberek zsebében. A munkavállaló sorsán tehát érdemben nem könnyít az emelés, a munkaadókra azonban terhet ró. Legalábbis ezt gondoltuk…

Csak a neve könnyű

„A könnyűiparnak csak a neve könnyű, pénzt keresni vele nehéz. Mivel azonban a könnyűipari cégek jelentős része bérmunkát végez, ahol kötött vállalkozási díjak vannak, a béreknek ezeknél a vállalkozásoknál már korábban meg kellett haladniuk a minimálbér összegét” – mondta Jánosi Imre, a 140-150 főt foglalkoztató hajdúböszörményi Progresz Cipőipari Kft. tulajdonosa. Náluk a munkavállalók 95-98 százaléka annyit keres, amennyit megtermel, és csupán néhány kezdő kolléga kapja ténylegesen a minimálbért. – Mivel nálunk úgynevezett egyenes darabbérben dolgoznak az emberek, így csak a darabbér megállapításának az alapját módosítja némileg a minimálbér emelése – jelentette ki a cégvezető, hozzátéve, hogy a minimálbérhez a munkaadó részéről természetesen egy minimális elvárás is tartozik, amit azonban egyesek hajlamosak figyelmen kívül hagyni.

Kihaló szakmák

A szakképzett dolgozók (legyenek azok állattenyésztők, kertészek vagy gépkezelők) a hajdúnánási Tedej Zrt.-nél is a minimálbért meghaladó összeget keresnek, ellenkező esetben nem is tudnák őket megtartani – hallottuk Bódi László vezérigazgatótól, akinek régi szívfájdalma, hogy a mezőgazdasági szakemberképzés több területen vagy haldoklik, vagy már nem is létezik. „Lassan állattenyésztőt vagy például traktorost is belső céges tanfolyamon kell képeznünk, ha felkészült szakembereket akarunk” – jelentette ki a térség meghatározó agrárgazdaságának a vezetője, hozzátéve, hogy a 250 állandó dolgozójuk a minimálbér fölött keres, az alkalmi munkásoknak pedig (jellemzően szezonális munkaerőről van szó) egészen másfajta tarifájuk van.

Tisztes bérért

A Keviép Kft.-nél tavaly az átlagkereset mintegy 340 ezer forint volt, ami (Miklóssy Ferenc ügyvezető igazgató szavait idézve) arra utal, hogy anyagilag is igyekeznek megbecsülni a szakembereiket. – A képzett munkaerőt százezer forint körüli bruttó bérért eddig se lehetett megtartani, és ez jól is van így. Régóta mondom, hogy ha Magyarország versenyképes akar lenni, ahhoz felkészült szakembereket kellenek, és őket tisztességesen kell megfizetni. Az építőiparban (de más ágazatokban is) égető a szakemberhiány, de havi százezerért már épkézláb segédmunkást se talál. Senkit nem akarok bántani, de az azért abszurd, hogy a vállalkozó 30 millió forintért elmegy vadászni egy évben kétszer, de a dolgozóinak a minimálbért sem fizeti. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ha csökkennek a legális foglalkoztatás terei, akkor a gazdaság tovább fehéredik – mondta a cégvezető, aki egyben a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is.

- Petneházi Attila -

Náluk is kenyérkérdés

A Magyar Pékszövetség tagjai is összedugták a fejüket, és úgy döntöttek, hogy az esetleges áremelési kezdeményezéssel megvárják a minimálbér-emelésnek, a 319 forintos eurónak és hasonlóknak az ágazatra gyakorolt hatását. – Egy biztos, hogy a sütőiparban utoljára 2010-ben volt áremelés, azóta a cégek nyelik a növekvő költségeket – mondta el a Naplónak Fülöp Zsolt, a Balmaz Sütöde Kft. ügyvezetője, a Magyar Pékszövetség regionális elnöke. A termelésben egyébként már szerinte sem lehet 105 ezer minimálbérért szakembert találni, a kereskedelemben a pult mögé (a minimálbér plusz 10 százalékért) talán még igen.