Nappal süt, éjjel fagy

Debrecen - Egyre nyugodtabb, alapvetően száraz, de azért télies hőmérsékletű időjárásban volt részünk. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjából.Az időszak első felét még ciklonok, és az azokhoz tartozó frontok határozták meg térségünkben, s ezek csapadékzónáiból sokfelé fordult elő kisebb mennyiségű csapadék is.

Sok napsütés

A csapadék eleinte még hó formájában hullott, majd egyre többfelé jelent meg a hódara, ónos szitálás, havas eső, eső. Egy-két napon néhány centiméteres hótakaró is kialakult Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb részén, majd az enyhébbre forduló nappaloknak köszönhetően ez a vékony hóréteg nagyon hamar elolvadt. A hét csapadékösszege a két megye döntő hányadán nem érte el az időszakra jellemző normál értéket, általában mindössze 0,5-2 millimétert mérhettünk. A kezdeti változékony, jobbára felhős, borult nappalokat a hét második felére egyre nagyobb területen napos, száraz, csendes idő váltotta. A leszálló, szárító légáramlások hatására gyorsan csökkent a felhőzet, sokat sütött a nap, az évszakos átlagnál 30-50 százalékkal magasabban alakult a napfényes órák száma. A kevesebb felhő alacsonyabb légnedvességgel járt együtt, ennek következtében erősödött a napi hőingás. Éjszakánként közepesen erős fagyok voltak jellemzők mínusz 2 – mínusz 7 fokos értékekkel, míg a nappali csúcshőmérséklet már 6-11 °C közé emelkedett az egyre magasabb napállás és a derült idő hatására. A leghidegebbet 13-án, Ibrány környékén mértük -7,8 fokkal, a legmagasabb hőmérsékletet pedig 14-én, Tépe térségében, ott kereken 12,0 fokig kúszott a hőmérő higanyszála a kora délutáni órákra.

Emelkedett

A napi középhőmérséklet a kezdeti gyengén negatív értékekről fokozatosan 0-+2 fokig emelkedett, mely kis mértékben elmarad a sokéves átlagtól. Szorosan követte ezt az 5 centiméter mélyen mért talajhőmérséklet is: eleinte 0 – -0,5 °C között ingadozott, majd mind többfelé emelkedett +2 fok közelébe. A fokozódó hőingás és a fagy és az olvadás mindennapos váltakozása nem csak az élő szervezeteket teszi próbára, de számottevő mértékben hozzájárul a talajrögök természetes felaprózódásához. Ennek különösen abban az esetben van jelentős, kedvező hatása, amennyiben az őszi talajmunkákat a túl száraz, vagy túl nedves talajviszonyok miatt csak rossz minőségben sikerült elvégezni. Így habár a talaj nedvességkészlete az elmúlt héten nem gyarapodott, a kialakult napos száraz idő több szempontból is kedvezett a mezőgazdaságnak: nem csak az aktuális növényvédelmi-, talaj- és egyéb munkákhoz biztosított optimális körülményeket, de az aprómorzsás, levegős talajszerkezet kialakításához is hathatós segítséget nyújtott.

- DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ -