Ekkora csalást nehéz elképzelni

Budapest - Róna Péter közgazdász szerint a hatalomnak nem fontos, hogy a jegybanki működést felügyelje. Interjú.

„Nem igazán tudok a segítségére lenni a Buda-Cash-botrány szálainak a kibogozásában, hiszen magam se értem ennek a százmilliárdos sikkasztásnak a mechanizmusát” – jelentette ki a Naplónak adott interjúban Róna Péter közgazdász, aki éveken keresztül a Magyar Nemzeti Bank felügyelő-bizottságának tagjaként dolgozott.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) utoljára öt éve tartott átfogó vizsgálatot a Buda-Cash Brókerháznál, melynek eredménye egy 16 pontból álló, határidőkkel ellátott intézkedési terv lett. Amit azonban azóta sem kért rajtuk számon senki. No comment?

Róna Péter: Erre csak azt tudom mondani, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a választások óta nincs felügyelő-bizottsága. Korábban úgy rendelkezett a törvény, hogy a régi felügyelő-bizottság (mint a folyamatos tulajdonosi ellenőrzési folyamat letéteményese) mindaddig hivatalban marad, amíg az új fel nem áll, ezt azonban a parlamenti többség felülírta. Az fb mandátuma a választásokkal lejárt, és, hogy azóta se alakult meg az új?

Hát, így jártunk! Láthatóan senkit nem érdekel…

A jegybank és a kormány azt mondja, hogy az új ellenőrzési metódus buktatta ki a Buda-Cash-ügyet, a brókercég volt vezetői, illetve egyikük ügyvédje viszont kvázi önfeljelentést emleget. Önnek van tudomása bármiféle csodafegyverről, aminek a segítségével a jegybank napok alatt képes leleplezni tíz-tizenöt éve folyó, akár százmilliárdos ügyeskedéseket?

Róna Péter: Hadd ne kommentáljam ezt a felvetést! Maradjunk annyiban, hogy csodák nincsenek.

Azzal, hogy a PSZÁF-ot beolvasztották a Magyar Nemzeti Bankba, immár a kormány sem gyakorolhat felügyeletet a pénzügyi ellenőrzési szervezet ténykedése felett. Helyénvaló dolog ez így?

Róna Péter: Ez a lényeg az egészben. A normális felügyeleti rendszert a már említett törvénymódosítással a parlamenti többség finoman szólva zárójelbe tette, ezért ki merem jelenteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése e tekintetben több mint egy éve legalábbis szabálytalan.

Eddig csak a bankokban nem bíztak sokan, mostmár a brókercégekben és a takarékszövetkezetekben sem. Ennek az általános bizalmatlanságnak hosszabb távon milyen következményei lehetnek?

Róna Péter: Ez nagyon komoly dolog, hiszen ha a társadalom pénzügyi rendszer iránti bizalma elvész (márpedig a sorozatos bankcsődök tesznek ehhez rendesen), akkor a gazdasági növekedésnek annyi. Egyébiránt én úgy látom, hogy a sorozatos bankcsődök okai között a folyamatos felügyeleti rendszer felszámolása és az elszámoltatás hiánya is masszívan ott van. Ezért felmerül a kérdés, hogy van-e itt a politika részéről bármiféle szándékosság? Lehet, hogy a regnáló hatalom így akarja a piacgazdaságot, mint intézményt a társadalom előtt lejáratni?! Hiszen ha nem kell a társadalomnak a piacgazdaság, annál könnyebb abszolut hatalmat koncentrálni a parlamenti többség kezében. És épülhet Magyarországon egy másik rendszer, amit azonban nem piacgazdaságnak hívnak.

- Petneházi Attila- 

(Interjúnk azt megelőzően készült, hogy a Quaestor-leányvállalat öncsődöt jelentett, illetve a működését az MNB felfüggesztette – a szerk.)