Olvasónk gondolatai a március 15-ei megemlékezésekről

Szerintetek mi még meg fogjuk azt érni, hogy egy nemzeti ünnepet valóban megünnepelhessünk úgy, hogy ne pártok használják fel lehetőségnek egymás sz*****ára, kormány és/vagy minden más ellenes felvonulások szervezésére?

Valóban azért hozták azt a rengeteg áldozatot az ősök, hogy nyugdíjasok verekedjenek össze esernyőkkel egy "sértő" mondat miatt vagy, hogy valakik kivágják az egyik nemzeti jelképünket és az "EU" csillagaival helyettesítsék azt?

Megérjük-e még azt, hogy kokárdát viselni március 15-én (NEM EGÉSZ ÉVBEN!) ne "ciki" legyen és ne kelljen többször hallani, hogy "én ugyan fel nem aggatom b****meg!" ? "Magyarország részeg vagy ... "

Terézia: "Valami nagyon elromlott a rendszerváltás óta. Azzal kezdődött az egész, hogy a pártok KÜLÖN ünnepségeket kezdtek tartani, s az azon való részvétel egyúttal valamelyik párttal való szimpátiát is jelentett. Erre a megosztottságra ráerősített az, amikor a kokárda viselése - március 15. után is! - egyértelmű és tudatos jelzése volt annak, hogy melyik párt híve az illető. Ez a megosztottság a mai napig fennáll, s a gyűlölet egyre ádázabbul munkálkodik közöttünk. Ezt tükrözték a mostani megemlékezések. "Mint oldott kéve, széthull nemzetünk."

István: "Nem. A magyar emberek ilyenek."

János: "Én 65 éves vagyok. Gyermeként majd később felnőttként büszkén viseltem a kokárdát március 15 . én de csak akkor. Viszont egész évben büszke voltam arra hogy magyarnak születtem.A rendszerváltás óta néha viszotn kezdem szégyellni magam hogy magyarnak születtem és nem csak a március 15.i események miatt hanem amit a mindenkori kormányok tesz a nemzettel a néppel. Úgy érzem hogy ezzel nem vagyok egyedül.Abban reménykedem hogy egyszer a minket követő fiatalok felébrednek és rendet tesznek és akkor ismét büszke leszek arra hogy magyarnak születtem. Remélem hogy ezt még MEGÉLEM ! FIATALOK ÉBRESZTŐ !"