Főleg érveltek az érni vágyók

Debrecen - Az első részben küzdöttek az idővel, a másodikban a „múzsájuk” volt.

„Csakhogy nem az időnk csekély, hanem sokat elvesztegetünk belőle” – így inti Seneca olvasóit, tegnap 77 975 magyarból középszinten érettségizőt. A vizsgázók mélázhattak volna az eliramlott diákévek emlékein vagy a tanulást az utolsókig halogatók most tollszorongatva vehették volna magukra a célzást, ám erre aligha jutott idő… „A lustálkodás például időpocséklás, mostohán bánunk azzal, ami adatott, a fontosabb dolgokra kellene szánnunk” – mondta a szövegalkotás feladatban le is jegyzetelt gondolatait Csák Szabina, aki Kertész Imre Sorstalanság című regényét hozta fel irodalmi példaként. A Debreceni Vegyipari Szakközépiskola végzőse fontosnak tartja, hogy mihamarabb szakmát szerezzen, s csak a két évnyi gyógyszeripari technikusi tanulmányok befejeztével folytatja felsőoktatási intézményben.

„Ragadj meg minden órát: az lesz az eredmény, hogy kevésbé fogsz függni a holnaptól, ha a mának nekifekszel.” – így folytatódik a Seneca-idézet, amely mellett vagy ellen érvelhettek a fiatalok. Császár Roland István – mint mondta – megerősítő jelnek vette ezt az üzenetet, ami miatt úgy döntött, jelentkezni fog majd az egyetemre. – Vegyész szakra szeretnék bejutni – tette hozzá a vizsgázó, akinek dolgozatát Suzanne Collins Az éhezők viadala olvasásával szerzett élményei inspirálták.

Rossz kérdés/idő arány

Az idő fontos szerepet játszott az érettségi első részében is, bár akkor témaként még fel sem merült. Az általunk megkérdezett diákok és tanárok egybehangzóan a percek pergését nevezték meg a vizsga nehézségeként.

– Sokan nem tudták befejezni a szövegértést az adott hatvan perc alatt. Az irodalomtörténeti szöveg nem volt túl nehéz, viszont a tizenkét kérdés soknak bizonyult, és némelyiknél nem volt egyértelmű, mit várnak megoldásként – válaszolta érdeklődésünkre Szabó Zsófia Petra. Az Ady Endre Gimnázium tanulója a Bodor Ádám-novella elemzésére vállalkozott, és jóval határidő előtt végzett azzal.

A Debreceni Egyetem turizmus-vendéglátás szakirányát megcélzó diák szerint a második vizsgarészre kapott 180 perc bőségesen elegendő volt.

Minden ugyanolyan, de…

Osztálytársa, a cívisvárosi egyetem állam- és jogtudományi karára készülő Sóvágó Máté így foglalta össze a mögötte álló órákat: „Bonyolult, de teljesíthető.” Előbbi fáradtsággal vegyülve ki is ült az angol–német nyelvi előkészítő szakon az Ady padjait koptató fiatal arcára.

– A szeretteim azt tanácsolták, hogy ne izguljam túl az érettségit, hiszen ugyanazok az emberek ülnek a teremben, mint máskor, és olyan, mintha egy nagyobb témazárót írnék – feleli, s már indul készülni a keddi matematikai megmérettetésre.

– Az még vészesebb lesz – fűzi hozzá búcsúzólag Zsófia, aki hasonlóképp biztatja magát. „Mindenki azt mondta, ettől csak súlyosabb próbatételek jönnek az életben. Az érettségi csak ebben a pillanatban tűnik nagy dolognak, visszatekintve nem lesz ekkora jelentősége.”

HBN–HABE

Jól vették az akadályokat

A szövegértés váratlanul nehéz volt, sok és néhol tisztázatlan célú kérdéssel, amelyre a megoldókulcs adhat majd választ – erősíti meg a diákok véleményét Vékony Gábor, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, és Szakiskola és Kollégium magyartanára. A hajdúnánási intézmény pedagógusa a szövegalkotási feladat témáit örömmel olvasta. – Testhezálló feladat egy tizennyolc éves fiatalnak az idő jó kihasználásáról gondolkodni, de értékelem azt is, hogy határon túli kortárs alkotó művével szélesítik a diákok látókörét – vallotta Bodor Ádám novellájáról, amelynek elemzésére a harmincnégy fős osztálya kétharmada vállalkozott. Kérdésünkre elmondta, az iskola öt érettségiző osztályából négy diák vizsgázott emelt szinten irodalomból. Dr. Gargya Péterné, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese, magyartanára tartott a szövegértési feladatoktól, de a tanulók – a visszajelzéseik alapján – jól vették az akadályokat.