2015.07.17. 14:33
Beérni látszanak az egyetemi növénykísérletek
Debrecen - Az állatállomány trágyatermelése nem fedezi szükségleteket.
Debrecen - Az állatállomány trágyatermelése nem fedezi szükségleteket.
Több éve folynak tenyészedényes kísérletek a műtrágyák és a különböző alternatív tápanyagforrások – istállótrágya, ételhulladék komposzt, búzaszalma, valamint különböző összetételű baktériumtrágyák – növénytáplálást befolyásoló hatásainak feltárására a Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézetében – közölte az intézmény.
Balláné Kovács Andrea, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense szerint a megfelelő mennyiségű, értékes beltartalmú és egészséges termékek előállítása mellett ugyanilyen fontos a talaj termékenységének fenntartása, a természeti erőforrások védelme, illetve a környezetterhelés csökkentése.
– A növénytermesztés során jelentős mennyiségű tápanyagot vonunk ki a talajból. Ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű, jó minőségű termést elérhessük, és a talaj termékenysége se romoljon, feltétlenül szükséges a növények számára fontos tápelemek visszapótlása. Ezt például mű-, illetve szerves trágyák alkalmazásával biztosíthatjuk – magyarázta.
Az állatállomány trágyatermelése azonban hazánkban sem fedezi a növénytermesztés szükségleteit, ezért egyre nagyobb szerephez jut minden olyan egyéb alternatív tápanyagforrás, mellyel a talajok szervesanyag-tartalmát fokozhatjuk, tápelem tartalmát növelhetjük – hívja fel a figyelmet az egyetemi docens.
Együtt lehet sikeres
– Vizsgálatainkat különböző talajtípusokon és eltérő növényfajokkal végezzük. Arra keresünk választ, hogyan módosítják mindezek a talaj felvehető tápanyag készletét, a növények termését, tápanyag felvételét és minőségét. A baktériumtrágyák hatásait a műtrágyákkal és a szerves anyagokkal kombináltan is elemezzük.
A szakember szerint az integrált gazdálkodásban a kívánt termésszint eléréséhez csak a szerves trágyák és a további szükséges tápelemeket tartalmazó műtrágyák együttes alkalmazásával teremthetjük meg a tápanyag-visszapótlás és a fenntartható gazdálkodás harmonikus alapját.
HBN