Egyre kevesebben mondják ki a boldogító igent

Debrecen - Míg 1990-ben 66 ezren házasodtak hazánkban, tavaly mindössze 38 ezer 700-an.

Az utóbbi években kissé emelkedett a frigyek száma Magyarországon, de még mindig csak feleannyian házasodnak, mint 1990-ben. – Nemrégiben a demográfusok arra a következtetésre jutottak, hogy a házasság mellett az élettársi kapcsolat is jellemző együttélési forma lett. Korábban tipikusan a válást, megözvegyülést követően jött létre a párkapcsolat e fajtája, ma már viszont a házasság alternatívájaként is funkcionál, illetve vannak, akiknél a házasodási folyamat része. Utóbbi csoportnál figyelhető meg, hogy a frigy megkötését a gyermekvállalás gondolata, esetleg a nő várandóssága motiválja – fogalmazott Czibere Ibolya szociológus. Mint elmondta, a legfrissebb, 2013-as adatok szerint átlagosan a nők 29,5; a férfiak pedig 32,3 évesen kötik első házasságukat.

– A nők több mint fele (54 százalékuk) már elmúlt 30 éves, amikor frigyre lép, a férfiaknak pedig kifejezetten magas aránya (70 százaléka) 30 éves kor felett házasodik. Ezen párok 90 százaléka élettársi kapcsolatként kezdi a közös életet, és öt év együttélés után mintegy 50 százalékuk esküszik. A másik fele viszont marad élettársi kapcsolatban, melyek szintén tartósak: 80 százalékuk együtt marad. Tehát megdőlni látszik az a kijelentés, miszerint azok a párkapcsolatok stabilabbak, amelyek házasságra épülnek – hangsúlyozta a Debreceni Egyetem adjunktusa.

Már nem ítélik el

Mint arra a szociológus rávilágított, hazánkban a rendszerváltás előtt csak a legszegényebbek éltek élettársi kapcsolatban, míg ugyanabban az időszakban a fejlettebb társadalmakban – például Svédországban – pedig a legjobb módúak. S hogy hazánkban miért preferálják manapság jobban az élettársi kapcsolatot? Czibere Ibolya szerint a rendszerváltás óta az emberek nem érzik az állami kontrollt, lazultak a normák és értékek, illetve olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyek kicsit enyhítették a bezárt és kötöttségekkel terhelt, irányított életet.

– Legfontosabb mégis az, hogy már nem ítéli el a társadalom. Korábban az állam megpróbálta visszaszorítani ezt a fajta együttélési formát: a szülők csökkentett családkedvezményben részesültek, sokkal magasabb kamattal vehettek igénybe lakáshitelt, de a gyerekeket is megkülönböztették, stigmákkal illették az élettársi kapcsolatokból született gyerekeket, például más színű ebédjegyet kaptak. Ma már nincs ilyen típusú negatív következménye annak, hogy egy gyermek élettársi kapcsolatba születik – mutatott rá a szakember, aki hozzátette, hogy még mindig sokan szeretnének inkább házastársként gyereket vállalni.

Nincs befolyása az államnak

A szociológus elmondta, a házasságkötések számának enyhe emelkedése nem hozható összefüggésbe a friss politikai intézkedésekkel (Családi Otthonteremtési Kedvezmény, első házasok adókedvezménye), ugyanis annak hatása még nem mérhető.

– Rövidtávú politikai döntések nem befolyásolnak tendenciaszerű demográfiai mozgásokat. A 70-es években is próbálták jóléti csomagokkal motiválni a gyerekvállalási kedvet, amivel annyit értek el, hogy a nők előrehozták a gyermekszülést, ám az átlagos gyerekszám akkor sem emelkedett. De említhetnénk a Ratkó-korszakot is, amikor az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt sok csecsemő született, a korszakot követően azonban ismét kiegyenlítette magát a társadalom – jóval kevesebb gyermeket vállaltak a nők. Emiatt vannak hullámvölgyek a generációk között, és lett komoly következménye az akkori intézkedéseknek – fogalmazott.

Czibere Ibolya úgy véli, a frigyek számának emelkedése talán inkább abban keresendő, hogy kitolódott a gyermekvállalás időpontja. A rendszerváltás előtt a nők a 20-as éveik elején vállalták az első gyermeket, ma már inkább 30 éves koruk körül merül fel a gondolata a család­alapításnak, ezzel együtt a házasságnak.

- Pálfi-Tóth Zoé -

Számokban: Házasságkötések Magyarországon

Látogató kapcsolatok

Az elmúlt 25 évben számos változás következett be a párkapcsolatok terén. A 18-49 évesek körében végzett kutatás szerint mintegy 13 százalékban – főként a 25 év alatti korosztály – választják a házasság opciójaként az úgynevezett látogató kapcsolatot. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen találkoznak ugyan a párok, de nem élnek egy lakásban. A férfiaknál pedig megfigyelhető, hogy gyakrabban házasodnak 40 év felett, mint 25 év alatt, holott a rendszerváltás előtt az erősebb nem fejét átlagban 24 évesen kötötték be.