Olvasónk küldte: Nyílt levél annak, akit illet

Debrecen - Köszönöm! Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhatok ahhoz a sok-sok emberhez, akik hozzájárulnak a Tényhez, hogy Magyarország jobban teljesít. Majdnem. Végül is nekem nem sikerült.

Történt, hogy abban az iparágban, amihez valamicskét értettem, a gazdasági válság hatására gyakorlatilag minden külföldi befektető kivonult. Próbáltuk kollégáimmal túlélni, több-kevesebb sikerrel áthúztunk 2-3 évet.

A múlt év végén aztán nem volt tovább. Egy baleset miatt hosszú táppénz, kirúgás, álláskereső támogatás (3 hónap). Hogyan tovább?

Nem vagyok több mint 55. Tehát, előre! Zseniális gyermekeimet muszáj felnevelni egy zsák megyei, országos tanulmányi versenyen elért siker után, ha lehet, nem valamelyik másik haza javára.

Ekkor jött kormányunk mentőöve: vállalkozóvá válási támogatás. Kapok 6 hónapon át 105 ezer forintot havonta, ha egyéni vállalkozóként úgymond felállok, beindítom vállalkozásomat. Igaz, a járulékokat (kb. 65 ezer forint) én fizetem. No, sebaj!

A válság vége fele lehetünk, mert komoly érdeklődés mutatkozik az általam külföldről behozható fa alapanyag után. Nosza! Pályázzunk. Megírtam. Nyertem! Hurrá!

Könyvelőmmel beadtuk az egyéni vállalkozói igényt. Fő tevékenység: fa nagykereskedelem. Na, azt csak úgy nem lehet, kell legyen raktár és NAV-hoz bekötött online pénztárgép. Veszek egy kamion faárut Szlovákiában, lefuvaroztatom a megrendelőhöz. Szerintem ez sima nagykereskedelem a szó szoros értelmében. Ezzel szemben vegyek bérbe horror árakért egy fatelepet a jogszabályok szerint, végül is mindegy hogy hol, mert úgysem használom, majd üssek be havi négyszer másfél millió forintot a pénztárgépbe. Teljesen életszerű. Vagy mégsem? Ja, és kisebb vagyon.

Irány az önkormányzat igazgatási osztálya, ahol könyvelőm tanácsát követve, egyeztetve az igazgatási osztállyal, fő tevékenységnek bejegyeztetjük az internetes kereskedelmi tevékenységet. Nem kell raktár, nem kell pénztárgép. Beírjuk, hogy fa termékekkel kereskedünk. Jónak tűnik. Bevett gyakorlat. Végül is interneten rendelem, interneten adom el, interneten utalok. Sima!

Boldogság, bejegyzett egyéni vállalkozó lettem! Irány a Munkaügyi Központ, aláírni a vállalkozóvá válási támogatási szerződést. Támogatás elutasítva, én ugyanis fa nagykereskedelemre pályáztam, nem pedig internetesre. Elmondom, mi történt. Sajnos, a jogszabály az jogszabály. Mi adnánk, de a kezünk meg van kötve. Köszönjük, Emese!

Könyvelőm kéri, hogy záros határidőn belül fizessem be az előírt járulék összegeket. Oszt miből? Csak nem tán az elnyert támogatásból?

Hat hónap alatt el tudtam volna indulni, egy hét alatt nem tudok. Hát, még egyszer köszönöm. Mondanám, hogy háromszor fizetném vissza, de már a mesékben sem hiszek.

Lassan kezd derengeni pénzügyminiszterünk mit is akart mondani, miszerint nekünk egyre jobb lesz, mert kormányunk egyre több pénzt hagy a magyar családok zsebében.

Tessenek mondani, nem fordítva tetszenek ülni a lovon?

A családok nehezen megkeresett pénze (ha sikerül megkeresni egyáltalán) nem az Önöké. Az emberek, a kisvállalkozók a saját maguk által megtermelt jövedelmükből fizetnek adót, hogy maguk kényük, kedvük szerint politizáljanak és hozzanak hülyébbnél hülyébb jogszabályokat.

Szóval, Tisztelt Illetékes nem Elvtárs! Vagy akire tartozik!

Még egyszer megköszönöm, hogy pályázhattam. Megpróbálom saját erőből eltartani a családomat. Itthon. Magyarországon. Amelyik jobban teljesít.

Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!

- Egy főállású egyéni vállalkozó -