Régiónkban is lemaradtunk

Debrecen - Az eredmények mögött mindig ott van egy "de", ami rontja a gazdaságról alkotott kedvező képet.

- Kétségtelen, a magyar gazdaság a maga 3-4 százalékos növekedésével jól teljesít, és a Magyar Nemzeti Bank 2018-ig szóló prognózisa szerint a következő években is 0-5 százalék közötti, legvalószínűbb esetben 2-4 százalékos bővülése várható a gazdaságunknak - jelentette ki Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora a Napló Top 100 klubja csütörtök este a Hotel Divinusban megtartott összejövetelén. A nemzeti bank volt elnöke a válságról elmondta, hogy az elmúlt, és Magyarországon két mélypontja volt, mégpedig 2009-ben és 2011-ben. 2013. elejétől bővül a gazdaságunk. Növekedésben 2014. végére utólértük az Euró-zóna országait, míg a válság előtti teljesítményünkhöz most érkeztünk el.

Megszűnt a felzárkózásunk

- Ez nem az a teljesítmény - fogalmazott Bod Péter Ákos -, amivel ki lehetne oktatni a világot. Annál is inkább nem, mert a térségünk országaihoz, de főleg Lengyelország és Szlovákia fejlődési üteméhez mérten lemaradásban vagyunk. 2006-ig fejlődött az ország, utána erősen eladósodtunk, ekkor megelőztek bennünket az észtek, a lengyelek, a szlovákok és ránk jöttek a románok. Ha az unió csatlakozásunk előtti 15 országa nemzeti össztermékét nézzük, az utóbbi 20 év viszonylatában látunk egy lassú felzárkózást hozzájuk, viszont az elmúlt 5 évben ez a folyamat megszűnt.

Az előadó kitért arra is, hogy bár szinte defláció van, mégis úgy érezhetjük, hogy inflációban vagyunk. Ugyanis - indokolta -, amíg a fogyasztói árindex mínuszban van, addig a fogyasztói árak mintegy 2,5 százalékkal emelkedtek a múlt évben. A jegybank előrejelzése szerint a hazai infláció 0-6 százalék, legvalószínűbb esetben 2-4 százalék között lesz 2018-ig.

Terjedelmes az állam

A svájci frankkal szemben drámai, az euró viszonylatában reális a forint helyzete. A viszonylag erős forintunk oka 7-8 százalékos export többletünk, amelynek jelentős részét a mezőgazdaság adja. Továbbá - részletezte a professzor - az Uniótól érkező hatalmas mennyiségű támogatás javítja jelentősen a fizetési mérlegünket. És persze - tette hozzá - már milliárdokban mérhető a külföldön dolgozók haza utalt pénze. További jó adat a foglalkoztatásunk mértéke, amit az állami közmunka visz fel. De - figyelmeztetett az intő példára Bod Péter Ákos - a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetítve semmivel sem jobb a foglalkoztatásunk a korábbi évekéinél. Ráadásul a statisztikai hivatal a külföldön munkát vállalókat is bevette a foglalkoztatottak közé.

- A gazdaság élénkülését jelző hitelfelvétel ugyancsak nőtt az elmúlt évekhez képest, de hol vagyunk a tíz évvel ezelőtti szinttől? Akkor annak mértéke 20 százalék körül volt, most viszont 2-3 százalék - fogalmazott az előadó, hozzátéve, hogy termelékenységi problémák is vannak a magyar gazdaságban. - Amíg a nagy cégek a közép-európai régió átlagánál jobban teljesítenek, addig a közép-, a kis-, de főleg a mikrovállalkozások gyengébben. Ugyancsak baj az állam terjedelme és az adóztatási gerjedelme. Itt Bosznia és Ukrajna között helyezkedünk el. És ebben nem is látszik javulás, mert mindegyik politikai erő nagyobb államot ígér. Szlovákiában például 36 százalék az állami elvonás, míg nálunk 50 százalék.

HBN-KZS

Idővel emelni kell a bért

A magyar termelékenység az 1990-es években jobb volt a régiós átlagnál. Napjainkra a termelt mennyiség nem nőtt, a foglalkoztatás javult, ezek eredőjeként csökkent a termelékenységünk – válaszolta Bod Péter Ákos Miklóssy Ferencnek, a Keviép vezetőjének kérdésére, miszerint a hazai alacsony bérszínvonal idővel nem lesz-e akadály a GDP növekedésnek. Hozzátette, hogy idővel emelni kell a béreket, ám nem biztos, hogy azt elbírják a cégek. Főleg a kicsik, akiknek „meg kellene nőni” vagy egyesülniük kellene. Kétségét fejezte ki, hogy a 250 ezres közmunkástömeget termelő munkára lehet majd fogni.