Új dékán állt munkába a Debreceni Egyetemen

Debrecen - Július 1-jétől Bálint Péter vette át a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának irányítását. Az új dékánt jövőbeli terveiről kérdeztük.

Bálint Péter a hajdúböszörményi Kar Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológia Tanszékének vezetője, 15 éve dolgozik a Debreceni Egyetemen, 2014 februárjától a GYFK Roma Innovációs Központjának igazgatója. Az író, irodalmár, mesekutató számos szakmai bizottság és tudományos társaság tagja, munkáját eddig többek között József Attila- és Csokonai-díjjal ismerték el. A főiskolai tanár 2018. június 30-ig látja el a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar dékáni feladatait.

Miért pályázta meg ezt a tisztséget? Milyen elképzelései vannak a kar jövőjét illetően?

Bálint Péter: Másfél évtizede dolgozok a karon, számos országos és nemzetközi pályázatot vezettem. Most jött el az az időszak, amikor egyrészt a kollégák felkérésére, másrészt saját döntésem alapján úgy határoztam, hogy meg kellene próbálni új lendületet adni a kar tevékenységének, mind az alap- és mesterképzésekben, mind a hazai és nemzetközi kutatásokban. Komoly fejlődési lehetőséget látok a karhoz tartozó Roma Szakkollégiumban, amely az országban is az egyik legjobban működő szakkollégium. Kollégáimmal és az egyetem vezetőivel is úgy látjuk, hogy a kar egyik kitörési pontja lehet a határon túli oktatás, a másik pedig a cigány kisebbséggel való foglalkozás, ami összecseng a kormány oktatási programjával is. Kiemelten fontosnak tartom a kar fejlesztésében az éppen akkreditációs eljárás alatt álló gyógypedagógia BA alapszak indítását, majd középtávon a szakterület mesterképzésének megszervezését.

Milyen változtatásokat tervez a kar működtetésében?

Bálint Péter: Ahhoz, hogy az egyetemi kar követelményeinek megfeleljünk, először is szeretném tovább növelni a minősített tanárok létszámát, illetve szeretnék további fiatal és tehetséges szakembereket megnyerni terveinkhez, hiszen jelenleg vannak olyan óvodapedagógiai képzésben érintett tanszékek, ahol a legfiatalabb kolléga is elmúlt 50 éves. Különösen a művészeti, de más tanszékeken is szeretnék fiatalokat látni, akik terveik megvalósítására a karunk által kínált keretek között találnak lehetőséget. Az újonnan megalakult dékáni tanáccsal gyakorlatilag közös vágyunk, hogy megerősítsük a hagyományőrzést az óvodapedagógus képzésben. Ez szinte valamennyi tanszéket érinti – a mesemondástól, a bábkészítésen át a hagyományos gyerekjátékok újra felfedezéséig –, számtalan dolgot felölel. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az óvodapedagógia most reneszánszát éli hazánkban. Az országban először nálunk indult el a cigány/roma nemzetiségi óvóképzés, és ha a gyerekeknek három éves kortól kötelező lesz az óvoda, akkor ez nagyarányú létszámnövekedést fog eredményezni. Tehát, amikor a hagyományápolásról beszélek, akkor az azt is jelenti, hogy a hagyományos cigány kultúra ismereteinek is be kell épülnie a képzésbe.

A plusz társadalmi és szakmai kompetenciákat nyújtó szak azonban nem csak a roma, de a térségünkben élő hátrányos helyzetű környezetből származó gyerekek sikeres integrációját előmozdítani képes szakemberek képzését is szolgálja. Ezen túl szeretnénk megalapozni az angol nyelvű óvodapedagógus képzést, ahová a közelebbi és a távolabbi régiókból is jöhetnek hozzánk hallgatók, hogy a kollégák által felhalmozott elméleti és gyakorlati tudást angol nyelven is megkaphassák. Ide részben külföldi hallgatókat is várnánk, hiszen a nálunk meglévő széleskörű módszertani tevékenység nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Az egyetem idegen nyelvű képzési kínálatában ezzel szeretnénk részt vállalni.

A legfőbb kitörési pontunk azonban most a gyógypedagógiai alap és- mesterképzés elindítása. A szak akkreditációja már elkezdődött, öt kollégát felvettünk a szakterületre, de az anyagok fejlesztése a következő egy-másfél évre óriási feladatot ró majd mindenkire. Az óvoda-, a szociál-, és a gyógypedagógiai képzés hármasával a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar megerősítése és egyetemi karrá szervezése elérhető cél.

Szükség van-e a kar tudományos tevékenyégének erősítésére?

Bálint Péter: Egy vezető kutató, kulturális antropológus már érkezett hozzánk a Miskolci Egyetemről, aki nemzetközi hírű a szakterületén. További fontos feladat lesz a fiatalok bekapcsolása a karon működő három kutatóműhelybe, és szeretnénk növelni a tudományos publikációink számát a szakmai folyóiratokban, esetleg könyvek, kiadványok formájában. Ha sikeresen becsatoljuk a fiatalokat ebbe a munkába, akkor igen komoly kitörési lehetőségek vannak ezeken a területeken is.

Milyen fejlesztéseket terveznek a karon?

Bálint Péter: Komoly beruházásokat tervezünk, sőt ezek egy részét már meg is valósítottuk. Nyáron szeretnénk a kar épületei között a szervizutakat és a parkokat korszerűsíteni. Nagy álmom egy angol típusú campus, ahol a hallgatók még inkább otthonosan érezhetik magukat. De vannak elmaradásaink technikai eszközök terén is. Emellett, amint azt dékáni pályázatomban is megfogalmaztam, új mesterszakok megalapozását is tervezzük a kulturális antropológia, a társadalmi befogadás, a szociálpedagógia és gyógypedagógia területén. Folyamatosan végzünk a hazai és a kárpát-medencei lokális közösségekben terepmunkákat, melyeket a hallgatók gyakorlati képzésének mélyítése érdekében további nemzetközi partnerek bevonásával szeretnénk kiterjeszteni. És habár kívülről jól mutat, a Roma Innovációs Központot is korszerűsítenénk.

Mennyire befolyásolják ezek a tervek a közös munkát a Gyakorló Óvodával?

Bálint Péter: A hajdúböszörményi Gyakorló Óvoda jelenleg az egyetem fenntartásában működik, de mivel évtizedekig a karhoz tartozott és a hallgatóink nagy része ott teljesíti gyakorlatát, ezért a fejlesztések mindenképpen érintik őket is. Emellett kiváló a kapcsolatunk a Kincskereső óvodával is, ahol a nemzetiségi óvodapedagógus jelöltjeink végzik tevékenységeiket. Az elkövetkező időszak feladata többek között az lesz, hogy leüljünk tárgyalni, megbeszéljük, összehangoljuk az elképzeléseket.

- unideb.hu -