Csíksomlyó ízelítőt kap Csaba királyfi ladányi verziójából

Debrecen - Ott játsszák a Csaba királyfi rockoperát, ahol ezerötszáz éve mindez megtörtént.

Létezett és olyan érzékeny, nagy formátumú államférfi a magyar történelemben, aki egyenes ági leszármazottja a biblia Noénak, jóslattal született a Földre, örökké hű maradt a magyarsághoz és Isten intelmét előbbre valónak tartotta a saját egójánál. Személye nélkül nemzetünk őstörténete érthetetlen, mégis csak nagyon kevesek számára ismerős Csaba királyfi neve.

Múltunk szövetének ezen hiányát igyekezett befoltozni G. Nagy Ilián püspökladányi születésű író azzal a rockoperával, amelyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony ünnepén a csíksomlyói Nyeregben mutatnak be, megyénkbeli és székelyföldi szereplőkkel, összesen kétszázötven táncossal, köztük a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, valamint a püspökladányi Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület tagjai.

Bendegúznak vére

– Egy székely barátommal beszélgetve ötlött fel bennem, hogy írni szeretnék Csaba királyfiról, mint kiderült, sokan kétségbe vonják a létezését. Van, aki azt állítja négy alakból áll össze ez a mitikus személy, míg a nyugati országokban szobrot állítottak neki. Még a himnuszunk is említi a történetet, Bendegúz Csaba nagyapja. A családommal is egyeztetve, belevágtam ebbe a munkába – kezdi, és rövidesen megértem miért volt szükség a hozzá legközelebb állók áldására e feladathoz.

Öt éven át kutattam, antikváriumokban, elolvastam az összes magyar krónikát és rengeteg korábban zárolt forrást Magyar Adorjántól a francia akadémikus b Benczédi Székely István első magyar nyelvű történelem könyvében akadt meg a szemem egy mondaton: „A magyarokat szkítiából két dolog indítá ki, az egyik Csaba királyfi testámentuma, a másik Emese álma.”

Eközben a magyar történelem­oktatás még ma is ott tart, hogy elindult egy vándorsereg valahonnan Káma vidékéről és menet közben lettek magyarok, betértek ide és a besenyőkkel való harc után azt mondhatták, hogy itt vagyunk. Én a Benczédi-féle nyomvonalon indultam el. Olyan Csaba királyfit igyekeztem fölmutatni, aki nem annyiból áll, hogy kirántja a kardot és harcol, szalad előre, aztán a csillagösvényből lejön, ha bajunk támad, hanem egy egészen érzékeny nagy formátumú államférfit állítottam a darab fókuszába – fogalmaz.

Mint mondja, a rockopera szövegének és dalainak megírásához már jóval kevesebb, hónapokban mérhető időre volt szüksége.

A rossz nem tart örökké

– Ratkó Józseftől tanultam a titkokat, amiket alkalmazok a színpadi művészetben. Az ő alapelve volt, hogy „ami történt mindig is történik az”. Ma van mobiltelefonunk vagy ló helyett kocsival járunk, de az élet alapproblémái ugyanazok maradnak. Keressük az igazságot, ami egykor szent dolog volt. Két evangéliumi tételre épül a mű: az egyik, amikor Jézus találkozik a szamaritánus asszonnyal, s azt mondja neki, hogy Istent lélekben és igazságban kell imádni. A darabban rabonbán ugyanezt tanácsolja Csabának. A régi világban nem legyintettek mondván: hagyjuk az igazságot és alkalmazkodjunk a körülményekhez.

A másik vezérfonal az a pillanat, amikor Jézus Krisztust a kínok és megfeszítés után leveszik a keresztről. Ez azt példázza, hogy semmilyen rossz nem tart örökké. Ma depressziós a világ körülöttünk, de a régiek még olyan lelkierővel éltek, hogy tudták, minden gonoszság, történelmi igazságtalanság véget ér egyszer – válaszolta a szerző.

Beszéljen magáért a mű

A kész alkotás összes dalát egy szál gitárral énekelte fel G. Nagy Ilián egy kabai stúdióban, aztán a cd-vel a hátizsákjában Székelyföld felé vette az irányt, énekeseket és hangszerelőt keresve.

A magyar kormány, a hargitai önkormányzat és egy üzemanyag-forgalmazó cég támogatásával 2011-ben Gyergyószárhegyen mutatták be a darabot hajdúsági, székely és csángók énekes-színészekkel. „Óriási siker volt, de itthon csend lett, én pedig nem tolakodtam, mert az mindig visszatetszést vált ki, ráadásul tudom, a művet meg kell emészteni. Ismeretlen, a honfoglalás előtt világba viszi az embert. A történészeket azzal nyugtattam, hogy ez egy irodalmi mű, én nem akarok bebizonyítani semmit, megmutatjuk, mit tudunk, és majd mindenki elgondolkodik rajta.”

Magunk múltját ismerni

2014-ben Püspökladányban láthatta nyolc-tízezer néző a rockoperát, amelynek táncait már a Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetői koreografálták, ahogyan teszik a csíksomlyói Nyeregben augusztus 15-én bemutatandó előadás során is.

A kegyhelyen tíz éve nem volt ilyen nagy formátumú előadás, de a ladányi felvételeket látva a város és az egyházi tanács engedélyezte az estet. Az esemény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, de Hajdú-Bihar megye és annak székhelye is támogatja az előadást. Ez jó irány afelé, hogy akár már jövőre megvalósulhasson a táncegyüttest vezető Lovas Bálint álma, hogy a Nagytemplom előtt játsszák a darabot.

– Izgalmas feladatnak tartom táncosként, koreográfusként és magyar emberként is. Sokat tudunk az egyiptomi fáraókról, római császárokról és sorolhatnám, de a saját őstörténetünk több része homályos, ez a mű hiánypótló, amely sokunkat hozzá fog segíteni a múltunk megismeréséhez – nyilatkozta lapunknak a debreceni csoport művészeti vezetője, hozzátéve: az együttesből legalább ötven táncos, a püspökladányi Kenderkócból húszan lépnek föl és 150–200 székelyföldi is közreműködik majd.

- Horváth Borbála -