Újabb debreceni áttörések jöhetnek az endoszkópiában

Debrecen - Az endoszkópos vizsgálatokkal sokkal eredményesebbé válik az egészségipar.

A Debreceni Egyetem (DE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) valamint két vállalkozás három éven át közösen fog azért dolgozni, hogy újabb áttöréseket érjenek el az endoszkópia területén. A SCOPIA: Endoszkópos diagnosztikán alapuló, szoftverrel támogatott klinikai eszközök fejlesztése elnevezésű projekt során a partnerek célja, hogy az egészségipar területén növeljék a mesterséges megtermékenyítés sikerességét, visszaszorítsák a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések számát.

Hatékonyabb gyógyítás

Az elképzeléseket ismertető, hétfői sajtótájékoztatón a DE tudományos rektorhelyettese, Csernoch László elmondta, az elmúlt években már eddig is komoly fejlődésen mentek keresztül az egészségipari képfeldolgozás, illetve a személyre szabott medicina tudományterületei, s ebben az egyetem is fontos szerepet vállalt. – Az endoszkópia a betegellátásban igencsak hasznos, hiszen segíthet például a koszorúér elzáródások vagy a vastagbélrák diagnosztizálásában, kezelésében. Éppen ezért minden olyan kutatás, amely precízebbé teheti ezt a képalkotó rendszert, növelve ezzel a gyógyítás hatásfokát, illik és fontos támogatnunk. Ráadásul ezzel az egyetemen szerzett tudás jól hasznosulhat a gyakorlatban is – fogalmazott a rektorhelyettes.

Az adatfeldolgozást könnyíti

– Az orvosi diagnosztika eljutott arra a szintre, hogy az adatokat digitálisan lehessen kezelni, ám pont emiatt hatalmas mennyiségű a feldolgozandó információk mértéke. Számunkra tehát az a feladat, hogy olyan szoftvereket gyártsunk, amelyek ezt a munkát könnyítik meg. Komoly kihívás elé nézünk – árulta el Mihálydeák Tamás, a DE informatikai karának dékánja. Hozzátette, ez nem csupán az orvostudomány számára, hanem az informatikának is hasznos lehet, hiszen a fejlesztéseket akár más területeken is hasznosíthatják majd.

Sikeresebb műtétek

Hajdu András, az egyetem informatikai karának tanszékvezető konkrétabban is bemutatta a projektet. Elmondta, leginkább három területre fókuszálnak majd. A kardiológia terén az a cél, hogy a szívsebészeti beavatkozásoknál megőrizzék a páciensek eredeti szívbillentyűit. Mivel a billentyűk minden embernél más-más szögben állnak, így előzetes vizsgálatokkal, bemérésekkel lenne lehetséges, hogy a műtétek során ezt sikeresen megtartsák. A ginekológiában a mesterségesen megtermékenyített petesejtek beültetésének sikerességét próbálják majd meg javítani: jelenleg csupán húsz-negyven százalékban sikeresek ezek a műtétek, ám endoszkóppal a méh tanulmányozása nagyban elősegítheti az eredményességet. Az onkológia esetében pedig a légúti biopszia kapcsán törekednek arra, hogy a nagyjából hatvan százalékban sikeres beavatkozásokat kilencven százalékra tornásszák fel. Ebben az esetben a légcső közelében kialakuló daganatokból való szövetmintavételt könnyítenék meg. – Olyan navigációs eszközt szeretnénk összerakni, amellyel előre tervezhetővé tennénk a műtéteket – árulta el Emri Miklós, a DE nukleáris medicina intézetének tudományos főmunkatársa. A konzorciumi partnerek egyébként bíznak abban is, hogy idővel külföldi partnerek is társulnak majd hozzájuk.

HBN–VÉZS