Hetvenhét éve vártak egy ilyen sportcsarnokra

Debrecen - Buzánszky-szoborral és egy modern sportcsarnokkal gazdagodott az egyetem.

– Jó csatárok nélkül nem lehet nyerni, viszont ha hiányoznak a jó hátvédek, akkor veszít az ember, így teljes az Aranycsapat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, mielőtt Szilvássy Zoltán rektorral leleplezték a legendás hátvéd, Buzánszky Jenő szobrát. Juha Richárd debreceni szobrászművésznek nem véletlenül kellett az Aranycsapat utolsóként elhunyt tagjáról készíteni azt a szobrot, amely a 77 évnyi várakozás után csütörtökön átadott egyetemi sportcsarnok előtt áll.

Bronzba öntött tisztesség

Az utóbbi években már csak mindenki Jenő bácsija ugyanis mindazt megtestesítette, amiről a sportnak kell szólnia, s ezt az utóbbi tíz évben az egyetemmel szoros kapcsolatban tette – emlékeztetett rá a rektor. Ennek megfelelően az alkotás az idős Buzánszky Jenőt ábrázolja, és szimbolizálja azt az évtizedet, amikor évente három-négy alkalommal előadást tartott a hallgatóknak, illetve személyesen is részt vett a róla elnevezett labdarúgó egyetemi kupa rendezvényein. Középcsatárként kezdte, legstabilabban jobbhátvéd volt, most pedig még stabilabban, szobor lett belőle – fogalmazott Szilvássy Zoltán. Hasonló eszmefuttatással Balog Zoltán azt mondta: „Alig ment el, már újra itt van bronzba öntve.” Kamuti Jenő világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes tőrvívó szerint sugárzott róla a tisztesség, a becsületesség, a szolgálat és a hazaszeretet. Jó helyre került a szobor, mert Debrecen egy igazi magyar város, Buzánszky Jenő pedig egy igazi magyar ember volt – fejezte be mondanivalóját. Az Aranycsapat egykori tagjának fia, ifjabb Buzánszky Jenő személyes hangú visszaemlékezésben édesapjáról mint emberről beszélt, hozzátéve: kevés gyerek érheti meg, hogy halála után alig egy évvel már szobrot állítanak az apjának.

Mindennapos testnevelés

A szobor leleplezését, illetve megkoszorúzását követően az ünnepség bent folytatódott, ahol átadták a sporttudományi oktatóközpontot, amely a kutatást, az egyetemi verseny- és szabadidősportot is szolgálja. Avató beszédében Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, hármas célt tűztek ki maguk elé. Előbb-utóbb minden gyerek legalább naponta egyszer sportoljon, hogy megújuljanak a sportlétesítmények, és hogy minél több nemzetközi rangú sportesemény színhelye legyen Magyarország. Hogy ebből mi valósult meg, azt számokkal igazolta. Idén szeptembertől egymillió 173 ezer gyerek vesz részt mindennap testnevelésórán, 16 sportág kap rendszeres támogatást, 2012-höz viszonyítva 110 ezerrel több, 344 ezer igazolt sportolót tartanak nyilván Magyarországon. Míg 2009-ben a lakosság 5 százaléka sportolt csak, addig ma már a 15 százaléka, s ez a növekedés az Európai Unióban a legnagyobb mértékű.

Példás együttműködés

Az egyetemváros kifejezés megtestesítőjére keresve se találnánk jobb helyet, mint Debrecen – mondta köszöntőjében Papp László polgármester. Az egyetem olyan fejlesztési célokat tűz ki maga elé, amelyek minden tekintetben egyeznek és igazodnak a város elképzeléseihez. Az új egyetemi létesítmény is szerves részévé válhat a város sportéletének, ahogy a DEAC is. Az együttműködésre jó példa a Debreceni Labdarúgó Akadémia is – tette hozzá a polgármester. Az egyetemnek országos kihatása lehet a sport szellemi és tudományos hátterének a megalapozásában, azzal, hogy beáll a sport ügye mögé az oktatással.

Kósa Lajos volt polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint az egyetem egyedülálló módon, olyan sporttudományos modellt képvisel, amely a sportot a többi tudományággal egyenrangúként kezeli. Érdekességként említette meg, hogy „sportossága” ellenére az egyetemen nincs testnevelőképzés, de reményét fejezte ki, hogy lesz.

HBN–ÉP