Nem kell mindenkinek fideszesnek lenni

Hajdúszoboszló - Adóssággal már nem kell küszködni, de egyre inkább kiüresedik az önkormányzatiság. Interjú dr. Sóvágó Lászlóval, Hajdúszoboszló polgármesterével.

Megvizsgálta volna, miből fakadt az egyes települések eladósodása, átláthatóbban adná a támogatásokat, és hisz a politikai sokszínűségben Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere. Szerinte gyengültek az önkormányzatok, de a város jövőjét illetően tele van tervekkel.

Aznap, amikor a fürdőváros polgármesterével találkoztunk, még nem ismertük a kormányzati bejelentést, mely szerint az utolsók közt Hajdúszoboszló is hamarosan megkapja az adósságkonszolidáció kapcsán neki járó 200 milliós kompenzációt (mert a korábbi ciklusokban nem halmozott fel hiteleket). Az első kérdésünk erre vonatkozott:

Mit tudnak a pénz sorsáról, s mire költik ha megérkezik?

Sóvágó László: Már magam is unom, hogy még mindig erről beszélünk, de megismétlem: szerintem az állami átvállalás előtt meg kellett volna vizsgálni, miből fakadt az egyes települések eladósodása. Nekünk is lehettek volna gigantomán beruházásaink, hogy utóbb közpénzből kifizessék. Debrecennek például 30 milliárd körüli adósságát rendezték. Lélekszámát tekintve a város tízszer nagyobb Szoboszlónál, ha tehát arányaiban csak annyira adósodunk el, mint a megyeszékhely, az 3 milliárd forint lett volna. Ehhez viszonyítva nem kell talán hálát rebegnünk, ha megkapjuk a 200 milliót, amit egyébként útfelújításra akarunk fordítani. Hozzáteszem, érthetetlen, hogy a minden szempontból jó helyzetben lévő Kaba már régen megkapta a 100 millióját, míg a minden szempontból hátrányos helyzetű Hajdúszovát az utolsók közt jut hozzá.

Nem lehet, hogy az adósságmentes gazdálkodás csak papíron létezik?! Legalábbis egyes településeken a bevételek továbbra sem fedezik a kötelező kiadásokat.

Sóvágó László: Akár ez is oka lehet, hogy a kormány időről időre milliárdokat juttat városoknak, falvaknak. Megjelenik a Magyar Közlönyben az összeg, de nem tudjuk, miért kapták. Szerintem demokráciában megengedhetetlen, hogy közpénzt indoklás nélkül osztogassanak. Az önkormányzati szövetség, benne többségében fideszes polgármesterekkel, már tavaly decemberben állásfoglalásban rögzítette, hogy ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. Azóta is kéthavonta jelennek meg a hírek 15-16 milliárd forint települési „támogatásokról”. Nem korrupcióról beszélek, hanem a jogos igényről, hogy tisztán szeretnénk látni. Ez az eljárás sérti a többiek igazságérzetét.

Pedig sokan gondolják, hogy Szoboszló akár csendben is maradhatna, mert jelentős idegenforgalmi bevételre tesz szert.

Sóvágó László: Természetesen származik ebből bevételünk, ám más települések néha ugyanannyit vagy még többet kapnak a kormánytól az említett módon. A mi előnyünk ezzel el is tűnik. Nem kifogásolom, ha önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések segítséghez jutnak, de hadd lássam, miben áll ez a segítség! Itt van az elmaradott bihari térség, ám érzésem szerint az ilyen címen adott pénz nem oda és nem olyan célra jut, hogy valódi segítséget jelentsen. Vannak konkrét példáim, de nem akarok településneveket sorolni, egyébként is meg lehet magyarázni, mert indok mindig mindenre van. Legyen is, csak tudni szeretném, mi az, amiért lemondok a mások javára. Mondjuk azért, hogy egy kisváros NB II-es focicsapatot tartson fenn?!

Érzik-e hátrányát, hogy nem kormánypárti többségű önkormányzat és polgármester vezeti Hajdúszoboszlót?

Sóvágó László: Mivel a legtöbb pénz normatív alapon jár, nem kerülhetünk hátrányba. Tudomásom szerint a megyében Debrecen után a legjobban pályázó település vagyunk, ezzel arányosan pénzhez is jutunk. Ez persze fegyelmezett munkát igényel, mi nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy hibázzunk. A hátrányt inkább a mindennapok ügyeiben, közte a kapcsolattartásban tapasztaljuk. Megjegyzem, jól működő demokráciában ez a kérdés fel sem vetődhetne, de nálunk van rá ok. Máig sem kaptam választ a környezetvédelmi államtitkártól arra a kérdésemre, hogy miből legyen rezsicsökkentés a hulladékszállításban, ha az ezzel foglalkozó vállalkozás abszolút kicentizett, takarékos gazdálkodást folytatva működött, nincs miből lefaragni! Könnyű rezsit csökkenteni úgy, hogy a fedezetét az önkormányzat teszi hozzá közpénzből! A kérdés kapcsán említem, hogy sokan nekem szegezik: miért nem lépek be a Fideszbe! Először is, mert hiteltelen lennék. Másodszor, mert a Fidesz politikájával számos ponton nem értek egyet, továbbá úgy gondolom, nem is kell mindenkinek fideszesnek lenni. Egy ország szerintem legyen sokszínű, hiszen ki ilyen, ki olyan nézeteket vall. És mindig lenni kell embereknek, akik figyelmeztetik a hatalmon lévőket, hogy másképpen is lehetne ezt csinálni.

A rendszerváltozás óta minden ciklusban polgármester volt, nem nehéz tehát megítélnie, milyen változásokon mentek át az önkormányzatok. Hogyan értékeli a folyamatot?

Sóvágó László: Mostanában azt szajkózzák, hogy az önkormányzatok soha nem látott módon megerősödtek. Ez igaz annyiban a gazdasági helyzetre, amennyiben az adósságokat az állam átvállalta. Minden más területen az ellenkezője történik. Az emberek többsége nem érzi minden nap, de, ha felsorolom, hogy az iskolákat nem mi működtetjük, a hatósági ügyek lassan mind elkerülnek tőlünk, a helyi tűzoltóság nem a miénk, a jól működő vízművünk önállóságát fel kellett adnunk, és még sorolhatnám, akkor világos, miről is van szó! Hogyan lehetne erősebb az önkormányzat, ha lényegesen csökken a szerepe a lakosság életében?! Azt mondja Juliska néni, hogy volt a városházán ügyet intézni, de kiderül, hogy nem a polgármesteri, hanem a járási hivatalban járt. Húsz év, amíg ez átmegy a köztudatba. Visszatérve a gazdaságra, soha nem látott mértékű adókkal terheltek meg minket. A lerakott hulladék minden ezer tonnájáért évente 6 millió forintot kell fizetni, nekünk 54 millióra jön ki. A rezsicsökkentéssel együtt a veszteség meghaladja a 100 milliót. Ahol a város ezt nem tudja finanszírozni, ott összeomlott a szolgáltatás. Kivetették a közműadót, ami szintén minket terhel, a vezetékek minden métere után 150 forinttal. A városi víziközmű nyereségéből korábban kiegészítettük a veszteséges hulladékszállátást. De módosult a jogszabály, megszűnt az önállóság, ma több település közművét üzemelteti egy közös cég. Azt mondták, semmi nem változik, csak a cégtáblát festik át. Ám a szerződés szerint a rendszer használatáért fizetendő bérleti díjban máris nagy elmaradás van. Tudok olyan kormánypárti vezetésű városról, amelyik pert indított emiatt. A tűzoltóság kapcsán is azt mondták, marad a létszám, de már csökkentették. Volt két tűzoltónk, az újabbat, jobbat elvitték a megyéhez. Mindezek után hogyan állíthatnám, hogy erősebbek lettünk? És itt vannak az iskolák, amelyeknél nem látom, hogy teljesülne a cél, emelkedne az oktatás színvonala. Ellenben látom a pedagógusok nagyfokú elbizonytalanodását, itt-ott félelemmel vegyesen, ami abban nyilvánul meg, hogy a problémákat nem jelzik. Ha engem a szülők meg-megállítottak az utcán, és elmondták, mi nincs rendben, akkor odafigyeltem, jogos-e, be kell-e avatkozni. Mert a polgármesternek ez a dolga. De most, legyen bármilyen kiváló vezetője a tankerületnek, mégis személytelen az irányítás abban az értelemben, hogy őt nem választják, hanem kinevezik, s nem tartozik felelősséggel a szülőknek, csak a vezetőjének. Ráadásul anyagi gondok vannak, nyáron előfordult, hogy kikapcsolták a gázt, nem mindig jut pénz, hogy az éltanulókat elvigyék versenyekre, s háttérbe szorul az úszásoktatás. A béreket ugyan csepegtetve emelgetik, de nálunk volt cafetéria, azt visszavették, adtak „helyette” túlórakötelezettséget, amiért nem fizetnek. Logikátlan, hogy az általános iskolát, ahová a helyi gyerekek járnak, elvették, de a kollégiumot és a speciális képzést igénylő iskolát meghagyták nekünk, ahová pedig többségében más településekről érkeznek a diákok. Ezek fenntartása (étkezés, rezsi) 630 millió forintba kerül, amihez valamivel több mint 100 millió állami támogatást kapunk. A többit a szülők és az önkormányzat fedezi.

Mit jelent Hajdúszoboszló fejlődésében, hogy tagja vagyunk az Európai Uniónak?

Sóvágó László: A teljes csatornázottságot, a fürdő többszöri fejlesztését, a főtér rekonstrukcióját, a művelődési ház felújítását, hogy csak a legnagyobbakat említsem, de az EU-nak számos más pályázatban is benne van a pénze, amiből részesültünk. Én uniópárti vagyok, oda tartozunk, ott a helyünk, nagyon sok mindent a tagságnak köszönhetünk. De sokaknak csak a pénzük kellene, egyébként kíméljenek!

Van-e olyan terve Szoboszlónak, amivel eséllyel pályázhat a 2014–2020-as ciklusban?

Sóvágó László: Igen, 17 magyar gyógyhely félmilliárdot kaphat a védett részek felújítására. Mi a fürdő körüli parkra szeretnénk fordítani, de benne lenne a szabadtéri színpad felújítása, és a Jókai sor előtti szakasz rendezése is.

A lakosság milyen fejlesztési igényeket fogalmaz meg?

Sóvágó László: Hosszú ideje elvárják, hogy az idegenforgalom mellett teremtsünk más foglalkoztatási lehetőséget. Próbálkozunk az ipari parkkal, egyelőre kevés sikerrel, mert a pályázat feltétele, hogy legyen a város tulajdonában legalább 10 hektár föld. Nekünk nincs. A kárpótlás felszabdalta a táblákat, és a földek nagy részét érinti a Natura 2000-es jogszabály. Megjegyzem, fontos volna, hogy öntözni lehessen ezeket a kiváló földeket, mert az aszályos időkben elvész az értékük.

Felvetődött-e, mint néhány más településen, hogy földadó kivetésével gyarapítsák a városi kasszát?

Sóvágó László: Nem. Megpróbálom átérezni azok helyzetét, akiknek nincs pénzük, s nem kitalálni nekik egy újabb terhet. Úgy mindenki tud költségvetést összeállítani, ha megnyitjuk a bevételi oldalt, de én nem vesznék össze az érintettekkel 50-60 millió forintért. Ellenben szoktam mondani, hogy, ha el akarjuk kerülni az adóemelést, akkor a vágyakból is le kell adni.

Várható-e, hogy a fürdőváros és Debrecen a jövőben együttműködik idegenforgalmi programokban?

Sóvágó László: Nemrégiben találkoztam dr. Papp László polgármesterrel és megbeszéltük, hogy intenzívebbé tesszük az együttműködést. Bizakodom. Sajnos, mi, magyarok nem tanultunk meg összefogni a siker érdekében. Ma is az a jellemző hozzáállás, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene. Ezt az üzleti kultúra hiányával magyarázom.

A városi tévét újra a korábbi vezető irányítja, aki közben igen karakteres, ellenzéki hangvételű honlapot működtetett. Erős támadási felületet nyitottak ezzel a döntéssel.

Sóvágó László: Lehet, hogy sokak által vitatható a választás, de egyetlen pályázó sem kapott elég támogatást. Azt mondom, nézzük meg, mit produkál a televízió, s amennyiben nem lesz objektív, magam fogom kezdeményezni a változtatást, még az új pályázat lejárta előtt.

Mi a véleménye a közfoglalkoztatásról? Számos polgármester szerint rontja a minimálbéres munkakörök versenyképeséségét.

Sóvágó László: Bizonyos rétegeknek a közfoglalkoztatás elfogadható: rendszerességet visz az életükbe és dolgoznak a pénzért. Más kérdés, hogy a fegyelmezettség, a minőség gyakran megkérdőjelezhető, és az önkormányzatok sem tudnak mindig értelmes munkát kínálni, a munkaerőpiacra pedig közülük elvétve kerülnek. Ezzel együtt nem bírálom az intézkedést. Az már kevésbé tetszik, ahogy a közfoglalkoztatással fényezik a statisztikát, mintha sikeres megoldás lenne.

A támogatások, segélyek rendszerének átalakítása miatt már kisebb a rálátása a helyi társadalom szociális helyzetének változására, de több évre visszatekintve mit tapasztal: Szoboszlón stabil a családok helyzete, vagy egyre több a szegény?

Sóvágó László: Nem kaptam vészjelzéseket arról, hogy botrányosan alacsony lenne a segélyezési keret. Inkább az tűnik fel, hogy az üzletek pultjaiban régen hosszan sorjáztak a minőségi húsok, felvágottak, most meg kisebb a választék, mert nincs rá vevő. Viszonylag rendben vannak a szociális intézményeink is, de a megyei fenntartású szociális otthon fájdalmasan elhanyagolt, lepusztult.

Egy idős debreceni asszony csalódottan említette, hogy Szobosz­lón nincs buszjárat a várostól messze eső temetőbe.​

Sóvágó László: Valószínűleg nem is lesz, mert csak önkormányzati keretből lenne finanszírozható. A helyiek tudják, hogy Nádudvar felé naponta többször megy távolsági busz, amelyek megállnak a temetőnél. Évente 6 milliót adunk kiegészítésül a Volánnak, hogy a vasút­állomás és a fürdő közötti buszjáratok ne okozzanak veszteséget.

A vendégek szavazása szerint idén az ország legnépszerűbb fürdője a szoboszlói, de nagy a verseny. Mivel 97 százalékban a város a tulajdonosa, készülnek-e arra, hogy egy rossz szezon, vagy más ok miatt egyszer esetleg pénzt kell bele tenni?

Sóvágó László: Nem szeretnénk, ha ilyen lenne, de nem is fenyeget. Minden évet nyereséggel zárnak, ami az idei szezonban kiemelkedő volt. A hasznot máskor a hitelek törlesztésére vagy fejlesztésre fordították, ez az első év, hogy a város is elvon 100 milliót a közös kasszába. A menedzsment sokat dolgozik azon, hogy állják a versenyt.

- Ratalics László, Szabó Katalin -