Kétmilliárdos részecskegyorsító állt szolgálatba Debrecenben

Debrecen - Debrecen gazdasági életében fontos szerep jut az Atommagkutató Intézetnek.

Kétmilliárd forintnál is többe került, és sok célra használható az a Tandetron részecskegyorsító, amelyet kedden, a sajtó előtt adtak át az MTA Atommagkutató Intézetében (Atomki). A készülék néhány paraméteréről Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt, hozzátéve, hogy az eszköz jelentősen segíti a jövőben a kutatók munkáját.

Egyetem, Atomki, cégek…

Papp László polgármester szerint az atommagkutató nagyon erős pillére a város innovációs életének, hiszen fontos kutatások zajlanak itt, amit az új részecskegyorsító is segít a jövőben. Emlékeztetett, ez év májusában Orbán Viktorral több olyan várost érintő fejlesztésekről állapodott meg a Modern Városok Program keretében, amely változások Debrecen jövőjét alapvetően meghatározzák, minden tudományos fejlesztés ezt a törekvést erősíti.

Kiemelte, az egyik legfontosabb feladat Debrecenben az innovációs jelleg erősítése, hogy erős központtá alakuljon az országban. – Néhány hónappal ezelőtt adtuk át az ország legnagyobb szuperszámítógépét a Debreceni Egyetemen. Ha a város innovációs jövőjéről beszélünk, akkor az egyetem és a vállalati szereplők mellett mindenképpen meg kell említeni a debreceni Atommagkutató Intézetet is, amely segítséget nyújt a városnak és a város gazdaságfejlesztő programjának is – hangsúlyozta a polgármester.

A jövő szolgálatában

A Fény Nemzetközi Éve 2015 rendezvénysorozat részeként még december 2-ig zajlik az intézetben az INARIE konferencia, ennek részeként adták át Tandetron részecskegyorsítót, amely az atommagkutató legkorszerűbb eleme, nemzetközi viszonylatban is hatalmas érdeklődés övezi. Olyan készülék, amelyre a tudományban, a technológiában és az oktatásban is egyre inkább szükség van.

A szervezők közlése szerint a részecskegyorsítók és más nagyméretű infrastruktúrák elkészítéséhez és működéséhez hatalmas – egy-egy nemzet erőforrásait meghaladó – összegekre van szükség, ezért nemzetközi együttműködésekben valósulnak meg.

Ez a konferencia a közép- és kelet-európai országoknak a nagy európai kutatási infrastruktúrákhoz való integrált, szervezett hozzáférését helyezi előtérbe. A konferencia célkitűzése, hogy az együttműködések lehetőségeit vizsgálja, amelyekkel a kelet-közép-európai régió kutatói hozzáférhetnek a nemzetközi infrastruktúrákhoz egész Európában. Az eseményen előadások és kerekasztal megbeszélések is zajlanak.

HBN–VK