2016.01.05. 09:02
Fenntarthatatlan a diadalmenet?
Debrecen, Budapest - Kovács Árpád megőrizendő stabilizációról, Inotai András viszont teljesen elhülyített társadalomról beszél.
Debrecen, Budapest - Kovács Árpád megőrizendő stabilizációról, Inotai András viszont teljesen elhülyített társadalomról beszél.
Tavaly a stabilizáció folytatódott, és ennek megtartása került előtérbe. Ez volt az utolsó év, amikor a magyar gazdaság még viszonylag jó növekedést produkált - két, egymásnak szögesen ellentmondó vélemény egyazon kérdésre: hozott-e fordulatot a magyar gazdaságban 2015? Az optimista szcenárió Kovács Árpádtól, Költségvetési Tanács elnökétől származik, míg a pesszimizmust sugárzót Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója mondta.
Cél helyett eszköz
Kovács Árpád úgy véli, hogy a stabilizáció immár nem cél, hanem eszköz, és semmi kétsége afelől, hogy Magyarország felminősítése az új évben megtörténik. "Bár a felminősítés részben szubjektív dolgokon is múlik, az látható, hogy a piacok már beárazták a befektetésre ajánlott kategóriába sorolásunkat. A Kormány a tervezés során számolt azzal, hogy 2016-ban a hazai gazdaság növekedése csökkenni fog, ugyanis átmenetileg (a korábbi uniós költségvetési ciklus lezárult, az új pedig idén még nem pörög fel igazán) egy finanszírozási gödörbe kerül az ország, ez a gödör azonban különböző beruházás-élénkítő programokkal ellensúlyozható lesz. Jó példa erre az új lakástámogatási rendszer, ami egyfelől (a kieső áfabevételek és a megnövekedett családtámogatások miatt) megterheli a büdzsét, ugyanakkor a gazdaság-élénkítő hatásai miatt költségvetési szempontból mégsem rak aránytalanul nagy terhet a 2016. évi büdzsére" - fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.
Kivéve az infláció
A Magyar Nemzeti Bank egyik korábbi elnöke név nélkül arról beszélt a Naplónak, hogy miközben a magyar gazdaság tavaly nagyjából az előre kijelölt pályán haladt, az infláció terén letért erről a bizonyos pályáról. - A nulla százalék körüli inflációs szintből több dolog is kiolvasható: egyrészt az, hogy a jegybank a saját eszközrendszerével képtelen az inflációs cél keretei között oda terelni a pénzromlás ütemét, ahová szeretné; igaz, hogy a nagyon alacsony infláció részben a világpiaci folyamatok visszatükröződése, hiszen tavaly a vártnál is alacsonyabbak voltak az energia- és az alapanyagárak. Ugyanakkor továbbra is nagyon alacsony szinten van a beruházás és a fogyasztás, és sajnos éppen a magánszektor beruházásainál figyelhető meg leginkább az alulteljesítés. Ezáltal kereslethiány alakult ki a gazdaságban, ami pedig az árak alakulásában is megmutatkozott. A defláció közeli állapot nagyon megdrágítja a korábban felvett vállalati hitelek adósságtörlesztését, ami egyfelől mérsékli a profitot, másfelől fékezi a növekedést. És van itt még valami: a nulla közeli inflációs szint mellett három év alatt a nyugdíjak reálértéke nyolc-kilenc százalékkal nőtt, ami finoman szólva nincs összhangban a költségvetés középtávú teherbíró képességével. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról szóló mind gyakoribb figyelmeztetés bizony nem üres duma - osztotta meg velünk gondolatait a nemzetközileg is ismert bankár, aki szerint egyébként Magyarország már jó ideje megérett arra, hogy a befektetésre javasolt kategóriába kerüljön.
Elmegy mellettünk a világ
Más a vélménye a magyar gazdaság teljesítményéről Inotai Andrásnak, szerinte ugyanis fenntarthatatlan a kormány által kommunikált mostani diadalmenet. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója szerint meg lehetett volna tavaly a 3,5 százalékos gazdasági növekedés, csakhogy a mezőgazdaság viszonylag gyenge produktuma aláásta a várakozásokat. Ezért ő csupán 2,4 százalékos növekedést valószínűsít az elmúlt évre. - Az a baj, hogy a hét év alatt hozzánk beérkezett 23 milliárd eurónyi uniós forrást nem a fenntartható versenyképessség megteremtésére költöttük, például a kkv-szektort vagy mondjuk a szociális lakásépítést nem sikerült úgymond helyzetbe hozni.
Ugyanez igaz a magyar humántőkére, gondoljunk csak az oktatás, az egészségügy helyzetére vagy (ami a legfontosabb) a társadalom morális állapotára. Egy ilyen, teljesen elhülyített társadalommal a 21. század első felét se lehet túlélni. Ezeknek a nagy rendszereknek a rendbetétele, ha ma elkezdenénk, akkor is legalább fél emberöltőbe kerülne. Csakhogy közben elmegy mellettünk a világ - mondta kendőzetlen őszinteséggel a nagy nemzetközi rutinnal rendelkező közgazdász.
Vajon hol rontottuk el?
A gazdaság élénkítése helyett főterek épültek.
Egészségtelen a magyar gazdaság szerkezete.
Nem a fenntartható versenyképességre költöttek.
A járműipar nyomasztó dominanciája veszélyes.
A nagyon alacsony infláció is visszaüthet.
A hazai humántőke nem kapott elég figyelmet.
A beruházásokat nem sikerült eléggé élénkíteni.
A fogyasztás is csak nagyon visszafogottan nő.
Tömegesen hagyják el az országot a fiatalok.