Se kőművesek, se ácsok…

Debrecen - Soha nem volt ekkora munkaerőhiány az építőiparban – mindenféle szakembert keresnek.

A kormány az építőipar fellendülését várja az áfacsökkentéstől és az új családi otthonteremtő intézkedésektől, azonban a szektorra jellemző munkaerőhiány számottevően csorbítani fogja az új kedvezmények hatásait – olvasható az agrarszektor.hu-n.

Sokan kimentek

A válság után a szakmunkások jelentős része külföldre vándorolt a jobb fizetések miatt, így mostanában még az alacsony megrendelések mellett is vadászni kell a cégeknek a munkaerőre. A fellendülő piaci kereslet szükségszerűen kikényszeríti a béremeléseket, amely folyamat kezdetét már 2015-ben is látni lehetett. Mindez pedig a lakás-, illetve házépítések árát is számottevően emeli majd, vagyis az intézkedések hatására nem hogy csökkennének, hanem növekednek majd a költségek. A gazdaság számos ágazatában munkaerőhiányra panaszkodnak a cégek az elmúlt fél-egy évben. Ennek ékes példája az építőipar, amely előtt – az új kormányzati családi otthonteremtő intézkedéseknek köszönhetően – idén még az eddigieknél is nagyobb kihívások állnak ezen a téren. Az ÉVOSZ őszi felmérésben – amikor még sehol nem volt az új csok – már arról panaszkodott, hogy az építőipar elmúlt két-három évben tapasztalt fellendülése markánsan felszínre hozta a szakmunkáshiány problémáját a szektorban.

Nagy kérdés

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint nagy kérdés lesz, hogy a piac hogyan tudja majd megfizetni a szakembereket, ugyanis ettől függ, hogy a szakmunkások itthon tarthatók-e, vagy pedig folytatódik a kivándorlás. Mindez mostanra a bérfolyamatokon is meglátszik. Bár meg kell jegyezni, hogy a KSH adatközlése csak a munkaviszony formájában foglalkoztatottak keresetét öleli fel, tehát sem a megbízással munkát vállalókat, sem a feketemunkából származó kereseteket nem foglalja magában, ezek pedig ugyebár jellemzőek az építőiparra. Mindenesetre ez a legközelebbi adat, amit az építőipari bérekről rendelkezésre áll. Az építőipari fizikai foglalkozásúak nettó keresete 103 ezer forint körüli összeg volt 2015 harmadik negyedévében, ami jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, ami ekkor 159 ezer forintot tett ki.

HBN