Megrázkódtatás a nézőtéren: torokszorító élmény a Saul fia

Debrecen - Heller Zsolt: Ez a film felborítja a sokakban élő, már-már idealizált holokausztképet.

– Valódi mestermű a Saul fia, amely minden elemében fantasztikus. Az operatőri munka, a rendezés, a forgatókönyv, a vágás, a díszlet, a színészek alakítása egytől egyig kifogástalan – fogalmazott a Naplónak Váró Kata Anna, hozzátéve: az alkotók meglehetősen újszerű módon közelítettek a holokauszt témájához.

A debreceni filmkritikus szerint a szobor ajtókat nyit meg, nagy figyelem fókuszál majd Erdély Mátyás operatőrre, a rendezőre, Nemes Jeles Lászlóra és a főszereplő Röhrig Gézára, ugyanakkor az idő dönti el, hogy miként képesek élni a lehetőségekkel. Hozzátette: a léc meglehetősen magasra került, hiszen az egész világ várja, milyen filmmel tudnak „előrukkolni” legközelebb.

– A cannes-i sajtóvetítésen láttam először a Saul fiát, borzasztóan megrázó és torokszorító film. Annak ellenére, hogy az Arany Pálmát nem a magyarok kapták, szinte mindenki erről beszélt. Sokan jöttek oda hozzám úgy, hogy a Saul fiának kellett volna megnyernie a kitüntetést. Az a film, amelyik az Arany Pálmát kapta, gyakorlatilag elsikkadt, Magyarországon mindössze néhány művészmoziban vetítették – fűzte hozzá Váró Kata Anna.

Még több nézőt vár

Fejér Tamásnak egyáltalán nem okozott meglepetést az Oscar, szerinte papírformának nevezhető a film sikere. Az Apolló Mozi vezetője a várható sikerhez igazítva alakította ki a debreceni film­színház programját, Nemes Jeles László alkotását a legnagyobb teremben tűzik műsorra. Tapasztalatai alapján gyakorlatilag mindenkinek tetszik a film, a vetítést követően a nézőteret némaság, megrázkódtatás jellemzi.

Biztos abban, hogy a Saul fiára még többen lesznek kíváncsiak a hazai mozikban, de nehéz jóslatokba bocsátkozni: a korábbi népszerűségi hullámot nem tartja valószínűnek. Úgy véli, a rangos elismerésnek csupán pozitív hozadéka lesz, mindenképpen javulni fog a magyar kultúra megítélése, az aranyszobor pedig ösztönzően hathat a honi filmesekre.

Így még senki

– Az elmúlt hónapokban számos gondolatot fogalmaztak meg kritikusok, művészek, elemzők arról, hogy mi eredményezi a film sikerét. Lehet azt mondani, hogy a témaválasztás, az egyéni rendezés, egyéni látásmód, sajátos operatőri munka, a színészi alakítások sora – messze kiemelve Röhrig Géza teljesítményét, a dramaturgia, vagy a díszletek, a hangulat valóságszerűsége. Mindezek összessége az eredmény – vélekedik Heller Zsolt folkesztéta.

– Egy biztos, az Auschwitzban történteket ilyen módon nem dolgozta még fel senki. És a film alkotói tették ezt úgy, hogy a történetben megkeresték az embert, aki elhitte, hogy családját és őt nem ölhetik meg a gázkamrákban, aki elhitte, hogy az embertársai pusztulását látva ott van Isten velük, és elhitte azt, hogy ebből a helyzetből van kiút és van lehetősége emberként távozni – fogalmazott.

Heller Zsoltnak személyes élményei is vannak a készítőkkel, Röhrig Géza költészetét évek óta tanítja az egyetemen, gondolatai így nem idegenek a számára. Az esszéista 2015 júniusában, a cannes-i események után, a film debreceni közönségtalálkozójának moderátoraként találkozott az alkotókkal.

Nemes Jeles László rendező a díjjal | Fotó: AFP / Robyn Beck

– Az ember ilyenkor természetesen félszegen áll a diskurzushoz. Eleve a film témája is adta az óvatos közeledést, másrészről próbáltuk egy nem megszokott beszélgetésre invitálni az érdeklődőket. Akkor kiderülhetett, hogy Nemes Jeleséket az alkotás vágya, a film témája iránti tisztelet és a hitelesség megtartása motiválta – hangsúlyozta. Mint folytatta, néhány hónappal később a főszereplővel újra találkozhatott egy kis létszámú közönség előtt, ahol így sokkal bensőségesebben társaloghattak, mint magánemberről, hitről, az amatőr szereplés adta nehézségekről. – Akkor meg is állapodtunk, hogy a Oscar után egy újbóli találkozásra invitáljuk a debreceni közönséget… – emelte ki Heller Zsolt.

Nagyon mélyre megy

– A ma köztünk élő zsidó emberek a szüleik, nagyszüleik visszaemlékezéseiből reális képet kaptak a háború borzalmairól. Társadalmunk más tagjai viszont egy misztikus, már-már idealizált holokauszt képpel rendelkeznek, amit ez a film felborít. Megmutatja azt a tényszerűséget, ami az embert, bár burkoltan, de megvádolja azzal a bűnnel, amit képes volt megtenni embertársai ellen. Ez a vád, nyers valójában erősebben érinti a történtekkel szemben cinikus embereket – jelentette ki Heller Zsolt, aki nem ért egyet azzal az itt-ott felbukkanó vélekedéssel, mely szerint a Saul fia a holokauszt mint témaválasztás miatt esélyesebbé vált a filmvilág fődíjára.

Az elmúlt évtizedekben nagyon sok, hasonló témájú film készült. Ez a mű most mélyebbre megy. Leviszi a nézőt abba a pokolba, amit egy nép teljes kiirtása céljából hoztak létre. Az ebbéli kilátástalanságot megidézve, ezzel elveszi a szabadulás lehetőségét a nézőtől és szembehelyezi azzal a ténnyel, hogy mennyire apró eleme ő a világnak – mutatott rá.

HBN

Oscar-díj - A Spotlight a legjobb film, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotás

Los Angeles/Budapest - A Spotlight - Egy nyomozás részletei kapta a legjobb filmnek járó elismerést helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben a 88. Oscar-díjátadó gálán, amelyen 34 év után nyert ismét magyar film: a Nemes Jeles László rendezésében készült Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotások között.