Túl nagy a kabát a TRV-re?

Hajdú-Bihar - A víz világnapján igazi „vízibombát” robbantott a Népszabadság, amely arról számolt be, hogy „tavaly tényleges tevékenysége alapján több mint tízmilliárd forint veszteséget szenvedett el az öt nagy állami víziközmű-szolgáltató”. Közülük a megyénkben is érdekelt Tiszamenti Regionális Vízművek hiánya volt a legkisebb, nem egészen egymilliárd forint. Az előzetes adatok szerint ugyanakkor az egyéb kapott és igényelt támogatásokból a második legnagyobb összeg, 4,2 milliárd forint a TRV-hez jutott állami forrásból. Vagyis komoly állami segítséggel tud talpon maradni a cég. Ez is lehet a magyarázata a szerkesztőségünkbe eljutott híreknek, miszerint Hajdú-Biharban a TRV-nél érdekelt 45 önkormányzatnak csaknem a fele fontolgat szolgáltatóváltást.

Április végéig dönthetnek az önkormányzatok, hogy a jövő évtől maradnak-e a jelenlegi vízközmű szolgáltatójuknál, vagy egy másikkal kötnek szerződést. Ez a tény önmagában egy szokványos helyhatósági eljárást feltételez, ám a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011-es törvény alaposan feladta a leckét a szolgáltatást nyújtóknak és az azt igénybe vevőknek egyaránt.

Mi már elküldtük a szerződés felmondását a zrt.-nek Menyhárt Károly

Csak nagyok maradhattak

Az említett törvény ugyanis 150 ezres, úgynevezett fogyasztói egyenérték számhoz köti a működést, ami alaposan megrostálta az addig ilyen tevékenységet végző cégeket, és a számuk 400-ról mára alig több mint 40-re csökkent. A megyeszékhely és még néhány település ellátását végző Debreceni Vízmű Zrt. mellett a 78 önkormányzat tulajdonában lévő Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. (Hajdúvíz) még 2013-ban is 68 településen végzett szolgáltatást.

A következő esztendő azonban újra vízválasztónak bizonyult, ugyanis addigra kiderült, hogy a rezsicsökkentés és a közműadó, valamint a 2011-ben befagyasztott díjak miatt a részvénytársaságnak gondja akadt az önkormányzatoknak fizetendő bérleti díjakkal. Így 2014. októberben a zrt. közgyűlésén a tulajdonos önkormányzatok a szolgáltatási területek integrálásáról döntöttek, akkor még úgy volt, hogy valamennyien a központi szándékkal megerősíteni kívánt Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-vel (TRV) kötnek szerződést. Mire erre sor került, 22 önkormányzat mégis úgy döntött, hogy inkább a Debreceni Vízmű Zrt.-t választja, míg Újiráz a békéscsabai székhelyű Alföldvíz Zrt. mellett határozta el magát. Így egy éve 45 önkormányzat csatlakozott a TRV Zrt.-hez, amit azonban – úgy tűnik – azóta legalább a fele megbánt.

Túlzott növekedés

Ahhoz, hogy ezt megértsük, érdemes egy kis cégtörténelemmel kezdeni, ami bárki számára elérhető a TRV honlapjáról. Ami rögtön szembeötlő, hogy a 2011-es törvény életbe lépése idején mindössze 15 kis felső-tiszai és három Szolnok megyei, valamint három hajdú-bihari (Bocskaikert, Hajdúhadház, Téglás) település önkormányzatával állt szerződésben. Ehhez képest 2014. januárban már fél Szabolcs és csaknem az egész Jász-Nagykun-Szolnok megye településein szolgáltatott. Idén januárban pedig a következőről számolt be Hajdú Gábor vezérigazgató: „Az állami víziközmű-szolgáltatók közül az egyik legnagyobb integrátorként a TRV Zrt. 2015-ben immár 270 település és ezzel 291 480 fogyasztási hely ellátója lett. A megnövekedett feladatok a dolgozók létszámának bővülését is maguk után vonták, a társaság több mint 1550 főt foglalkoztat.”

Ugyanezen a helyen arról számol be a honlap, hogy 2011-től napjainkig a társaság működési területe közel hatszorosára nőtt. Jelenleg 6 megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Heves, Csongrád, Pest) tevékenykedik. Nem nehéz kikövetkeztetni, éppen ez a szédítő tempójú bővülés okozhatja a problémákat. Erre egyébként maga a cég is utal: „Az integrált települések nagy részén a vezetékek elavultak és nem megfelelő műszaki állapotúak. Ezért végre kell hajtanunk a megfelelő ivóvíz- és szenny­vízellátás biztosításához szükséges technológiai karbantartásokat és felújításokat. Az erre befektetett összeg középtávon, legalább 15 éves működtetés esetén térül meg.” Mindez érthető a cég részéről, ám kevésbé tudja tolerálni a szolgáltatást igénybe vevő önkormányzat, hiszen neki a lakosság felé kell „elszámolni” a választásával.

Nem látják a pénzüket

A TRV Zrt.-hez tartozó 45 hajdú-bihari település közül Létavértes az egyik, amely mindenképpen szerződést szeretne bontani a szolnoki székhelyű céggel. Menyhárt Károly ezt elsőként egy be nem váltott ígérettel indokolja. Eszerint, a szolgáltatóváltás előtt a TRV kilátásba helyezte, hogy mintegy 800 millió forintért megveszi a Hajdúvíz Zrt.-től átvett Hétvezér utcai telephelyet mindenestül. Ebből a létavértesiek 14 százalékkal részesültek volna, így végre a pénzükhöz jutottak volna, ha már éveken át nem kapták meg a bérleti díj rájuk eső részét a szolgáltatótól.

Csakhogy egy év elteltével erről már szó sincs, mindössze az ottani labor megvásárlásáról, azt is társasházi formában, ami további gátat jelenthet az esetleges értékesítésében. A nem forintosítható okok között pedig a szolgáltatás rossz színvonalát említi a polgármester: közvetlenül az átvétel utáni leolvasás elmaradt, arra csak hónapokkal később került sor, ugyanakkor a lakosság kapja a számlákat, de nem a vízóra szerinti fogyasztásról. Az sem javított a viszonyukon, hogy a településen vízminőség-javító programban megvalósult beruházás átadás-átvételén, melyre a polgármestert meg sem hívták, csak a helyi üzemvezető vett részt mérnöki támogatás nélkül. Így nem csoda, ha kétoldalas hibajegyzéket kellett felvenni két nap múlva, amit a hat település által alkotott konzorcium vezetőjének küldtek el. Ennyi érv talán megmagyarázza, miért nyújtotta már be a szerződés felmondási kérelmüket a cégnek Menyhárt Károly.

Elégedetlenség mindenütt

Mint jeleztük, a létavértesin kívül még sok másik önkormányzatnak is van szolgáltatóváltási szándéka a megyében, mert rendkívül elégedetlenek a szolgáltatás színvonalával. Ugyancsak a leolvasás elmaradására, a nehezen követhető elszámolásra (van olyan, aki még egyetlen számlát sem kapott) panaszkodtak, de beszámoltak egészen meghökkentő esetekről is. Eszerint megtörtént, hogy a hibaelhárításhoz érvényes műszakival rendelkező jármű híján biciklivel érkezett a szerelő, illetve saját pénzből kellett megtankolni a cég autóját. Ezek után hogy várjanak fejlesztést, mert bebizonyosodott – ahogy többen fogalmaztak –, nagy volt a kabát, amit a cég magára vett.

Nem csoda, ha már mintegy 20 településvezető jelezte, szerződést bontana a TRV Zrt.-vel. Számuk biztosan nőne, de nem olyan egyszerű az egyoldalú szerződésbontás, legalábbis a hezitálók erre hivatkoznak. Ugyanis csak indoklással lehet megtenni, márpedig az elégedetlenségüket jogilag is meg kell tudni magyarázni.

- Égerházi Péter -

Víziközmű-szolgáltatók a megyében

TRV Zrt.:

Álmosd, Bagamér, Balmazújváros, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Csökmő, Darvas, Derecske, Egyek, Folyás, Furta, Fülöp, Gáborján, Görbeháza, Hajdúnánás, Hajdúszovát, Hosszúpályi, Kaba, Kismarja, Kokad, Komádi, Konyár, Létavértes, Mezőpeterd, Nagyhegyes, Nagyrábé, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáp, Sárrétudvari, Szakoly, Szerep, Tépe, Tetétlen, Tiszacsege, Újléta, Újszentmargita, Vámospércs, Váncsod, Vekerd, Zsáka (2015. január 1-től).

Debreceni Vízművek Zrt.:

Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bihartorda, Bojt, Ebes, Esztár, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hencida, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezősas, Mikepércs, Monostorpályi, Nagykereki, Pocsaj, Sáránd, Szentpéterszeg, Told (2015. április 1-től). Korábban: Debrecen, Nádudvar és Biharkeresztes, Ártánd (szennyvíz)

Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt.:

Berettyóújfalu, Bocskaikert, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Polgár, Téglás.

Alföldvíz Zrt.:

Újiráz (2015. február 1-től)

Adottak a feltételek

A szolgáltató-váltásnak még egy feltétele van, legyen olyan cég, amellyel szerződni lehet. Mivel erre jó példa a tavalyi, amikor a Debreceni Vízmű Zrt. egyszerre 22 településsel bővült, s ez, sem a szolgáltatás színvonalában, sem a díjakban (legfeljebb csak pozitív irányban változott) nem hozott visszaesést, várhatóan a debreceni önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságot választják. Kérdésünkre Ányos József vezérigazgató azt válaszolta, rendelkeznek minden feltétellel, hogy a hozzájuk (akár tömegesen) szerződő településeknek ugyanolyan szolgáltatási színvonalat nyújtsanak, mint a már hozzájuk tartozóknak.