Körkűrök

Már a népszavazási kezdeményezések se a régiek, halljátok, urak és hölgyek ott a nagy Kúrián, hol a jogállam, már szórakozni se hagyják a magyart? – dohoghatnánk a szerdai döntés után. Szabó Zsolt László jegyzete.

A legmagasabb szintű bíróság ugyanis váratlant húzott: a vasárnapi boltbezárásra vonatkozóan Erdősiné kérdését elkaszálta, Nyakó István szocialista képviselőét viszont hitelesítette. A magam részéről sajnálom, hogy elmaradt az időbélyegző körüli tánc. Pedig reggel már láttam magam előtt, ahogy Nyakó és hű fegyverhordozója, Lukács Zoltán a fekete-sárga színű szigetelőszalaggal kijelölt, 160 centis átmérőjű kör vonalán egymást fanatizálva toporzékol. Végszóra talán Erdősiné és barátai is feltűnhettek és alakzatba rendeződtek volna. A jelzésre, hogy a témában ismét beadható kérdés, a felek egyszerre iramodtak a gomb felé. Ha esetleg a víváshoz hasonlóan együttesen találnak – ez esetben nyomnak gombot –, a portásfülkében felsorakozó NVI-tagok pontozhatták volna a felek népszavazási körbe való szökkenését, elvégre miért ne érhetne dupla pontot egy jól kivitelezett leszúrt Rittberger-ugrás utáni bélyegzés? Lám, a kűrök látványától a Kúria fosztott meg bennünket, emellett már-már eltörpül, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar jogrend tartópilléreiből valami mégiscsak állni látszik.

- Szabó Zsolt László -