Minden harmadik magyar dolgozó ingázik

Debrecen - A naponta külföldre ingázók közül 2011-ben a legtöbben Ausztriába jártak át dolgozni.

Korábban gyakran illették a magyar munkavállalókat olyan jelzőkkel, hogy túlságosan röghöz kötöttek, nem eléggé mobilak; nos a legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok rácáfoltak erre, és azóta a helyzet vélhetően csak tovább romlott. Már amennyiben romló tendenciának tartjuk azt, hogy immár több százezer magyar fiatal keres külföldön boldogulást.

Faluból városba

A népszámlálás idején hazánkban minden harmadik foglalkoztatott (1 millió 341 ezer ember) a lakóhelyétől eltérő településen dolgozott, naponta ingázott. A többség naponta ugyanarra a magyarországi településre jár el dolgozni; számuk tíz év alatt 246 ezer fővel bővült. Ugyanakkor (az adatfelvétel idején) naponta 27 ezer honfitársunk ingázott külföldre, ötször annyian, mint az ezredforduló környékén. A nagyobb munkáltatók az ország nagyobb városaiban összpontosulnak, ennek megfelelően a munkaerőmozgás iránya is a községekből a városokba mutat. A népszámláláskor a lakóhelyükről eljárók 37 százaléka faluról a városba járt dolgozni, miközben ezzel ellentétes irányba csak 7 százalékuk ingázott. Ezen belül is kiemelkedő a főváros és a megyei jogú városok munkaerővonzása. Ez utóbbiak fogadják az ingázók négytizedét, lévén ezek az ország gazdasági és közigazgatási központjai. 2011-ben naponta többen jártak be Budapestre dolgozni, mint amennyien Debrecenben akkoriban éltek.

A jobb keresetért

A népszámlálás idején a naponta külföldre ingázók közül 22,5 ezren Ausztriába jártak dolgozni, a szintén schengeni tagállam Szlovákiában közel 2,5 ezer, Romániában pedig 1,5 ezer honfitrásunk vállalt munkát. Ezenkívül Szerbiába, Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba együttesen mintegy 700-an ingáztak Magyarországról naponta. Az Ausztriába járók 80 százaléka a Dunántúlon lakott. Ezek a számok azonban ma már vajmi keveset mondanak, hiszen éppen az elmúlt néhány évben erősödött fel a magyarok külföldi munkavállalási hajlandósága. Ami biztos, hogy a tőlünk fejlettebb nyugati országokba irányuló munkaerő-áramlást döntően a jobb kereseti lehetőségek motiválják.

HBN-PA