A család, amelyben a királynő ükanyja született

Debrecen - Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, Nagykönyvtárának, Múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában: A Rhédey-hagyaték.

A Rhédey család nagy patrónusa volt a kultúrának. Arról a családról van szó, amelyben II. Erzsébet angol királynő egyik ükanyja, az 1812–1841 között élt Rhédey Klaudia született. Amellett, hogy fejedelmet is adott a család Erdélynek, vármegyei elöljárókat, egyházmegyei főgondnokokat, iskolai alapítványtevőket, tanszékalapítókat tisztelhetünk a család tagjai között, akik a zempléni Kisrédéről származván egyformán pártfogolták a pataki és debreceni kollégiumot.

Adomány az anyaiskolának

A 17. század közepétől a 20. elejéig dokumentálható e gondoskodásuk. Rhédey Ferenc, Máramaros és Bihar vármegyék örökös főispánja 1666-ban, „megtekintvén a híres debreceni scholának ügye-fogyott állapotját, idegen nemzet súlyos igája alatt sanyargatását”, Bihar vármegye Szentimre nevű jószágának bor, búza és méh dézsmáját örökre az anyaiskolának adományozta. Kései utóda, Rhédey László, 1858-ban háromfelé osztotta vagyonát, s a geometriai, mechanikai, gazdasági tanok magyar nyelvű oktatására hozott létre alapítványt részint a pataki, részint a debreceni iskolában, vagyonának utolsó harmadát pedig a Tudományos Akadémiára hagyta.

A Debreceni Református Kollégium egyházművészeti kiállításán két Rhédey-tárgy látható: Rhédey Borbála 1790-es úrvacsorakendője és az 1720-tól 1791-ig élt Rhédey Mihály epitáfiuma.

A címerben hattyú

Rhédey Borbála úrvacsorakendője (fent) a tiszaszőlősi eklézsia számára készült. Felirata szerint „Rhederől nevezett Rhedei Borbála ajánlya e kendőt Úr Sz[ent] Asztalára”. A hamvaskék selyembrokát kendő közepére aranyszállal, alátömött lapos öltéssel, itt-ott islóggal díszítve hímezte a család hattyús címerét az évszámmal és ajánló körirattal. A 70-szer 70 centiméteres kendőt három centiméter széles, aranyszálból vert csipke szegélyezi. Az úrvacsorának megterített asztal letakarására használták, a szent jegyeket közvetlenül borító fehér kendők fölött. Az egyházközség patrónája feltehetően maga hímezte a finom anyagú, s a dúsan rádolgozott aranytól mégis testes textíliát. A kifinomult egyszerűségű asztali ékesség a család egyház iránti hűségéről, gyámolító szeretetéről tanúskodik.

A címeres úrvacsorakendő mellett Rhédey Mihály epitáfiuma látható, aki – a felirat szerint – 1791. november 4-én, 71 éves korában a mennyei életre készülvén törékeny földi életét szerencsével bevégezte.

A Rhédey család címere | Fotó: Ősz Attila

Az epitáfium – melyet az irodalomtörténetből sírversként ismerünk – eredetileg a halotti pompa szokásos kelléke volt. Selyemre, pergamenre festve, vagy plasztikusan kifaragva a ravatal mellé állították. Tartalmazta az elhunyt nemesi címerét és feltüntethette élete érdemeit.

Istenfélő jámbor hírében állt

A Rhédey család Mátyás királytól kapta címerét 1466-ban, a címerpajzson az antikvitásban Apollónhoz kötött hattyúval. Rhédey Mihály színes, pergamenre festett epitáfiumán már negyedelt címerpajzs látható, a házasságkötések miatt bekövetkezett címeregyesítések eredményeként. A hattyúfigura mellett ott láthatjuk az ágaskodó oroszlánt, a lángokból kiemelkedő főnixet és a vitézi kart is.

S hogy ki volt Rhédey Mihály? Istenfélő jámbor hírében állt; nem is értették a puritán kortársak, hogyan engedhette meg feleségének, Bánffy Teréziának, „ki már gyermekkorában is szörnyű nagy fantaszta volt”, hogy a kolozsvári Fő tér sarkán, barokk stílben átépített házuk emeletén nyilvános báltermet, „Baál házat” rendezzen be. S bár a táncterem egy év múlva leomlott, Rhédey Mihály újjáépítette a palotát, és a múzsák szolgálatára abban működött 1788-ig a német színtársulat, majd 1792-93-ban az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. A házat a 20. század fordulóján az utódok a Református Kollégiumra hagyták.

A herceg megtanult magyarul

Hogy Rhédey Mihály unokája, a 29 évesen elhunyt Rhédey Klaudia ravatala mellett milyen epitáfium állt, nem tudjuk. A „nagy szerelem kicsi asszonyának” élete is, halála is rendkívüli volt. Erdélyi fejedelmi ősére büszke édesapja, Rhédey László nem akarta a kérőnek, Sándor württembergi hercegnek adni a lányát, csak ha magyarul kéri. Erre a daliás királyi herceg megtanult magyarul.

Szerelmük a hatévnyi házasság alatt is legyőzhetőnek vélt minden akadályt: az erdélyi szülőfalujában időző, negyedik gyermekükkel várandós Klaudia éppen a Szlovéniába, hadgyakorlatra rendelt férjéhez utazott, mikor halálos baleset érte. A vigasztalhatatlan herceg maga vezette Graztól Erdőszentgyörgyig a gyászfogatot, hogy gyöngéd gondoskodásának még utolszor jelét adhassa. A hattyús címer ott díszlik a sírt rejtő erdélyi református templom falán, az angol királyi családtól megkoszorúzottan, és hirdeti – ahogy a Kollégium múzeumának tárgyain a kegyes, égi szerelemnek – ott a hűséges földi szerelemnek lélekemelő erejét.

- Balogh Gizella -