Az ötvös, aki már tanulóként mester volt

Debrecen - Értékeink nyomában című sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, Nagykönyvtárának, Múzeumának nevezetességeit mutatja be, ezúttal a bárándi kannát.

A Debreceni Református Kollégium Múzeumának vendégkönyvi bejegyzése szerint itt látható az ország legszebb egyházművészeti kiállítása. Az ide látogatók bármikor meggyőződhetnek arról, hogy nem túlzó ez a megállapítás.

Brassói ötvös munkája

Az egyházművészeti kiállítás szépségét a tárgyak kvalitásai adják: a keresztség és az úrvacsora kiszolgálásának liturgikus eszközei a tárlat igazán gyönyörű darabjai közé tartoznak. A kenyérosztó tálak, keresztelő edények, kelyhek, poharak, bortartó kannák aranyozott ezüstből, sárga- vagy vörösrézből, de akár a „szegények ezüstjéből”, ónból is készülhettek és készültek.

A rendkívül jelentős debreceni ötvösmunkák mellett a kassai, pozsonyi és erdélyi mesterek keze nyomát is gyönyörű klenódiumok dicsérik. Ennek szép és különleges példája Thomas Klosch (1649–1708) brassói ötvös barokk stílusú munkája, a bárándi kanna. Az alkotó a korában kiemelkedett: a céhiratok és mesterkönyvek alapján azon ritka ötvösök egyike volt, akinek már tanuló korában az összes remekét elfogadták. Ez nagy elismerésnek számított, kitüntetésszámba ment. Később neki is sok tanítványa volt. Elismertségét fokozta, hogy I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1632–1690) aranypénz verésére jogosította.

Különleges díszítés

A szóban forgó mesterremeket, a bárándi egyházközség aranyozott ezüst bortartó kannáját feltehetően 1763-ban ajándékozták a templom számára, mert a régebbi leltárakban még nem található róla említés. A kanna oldalát és talpát sűrűn behálózzák a nagyméretű virágok, levelek. A fül díszítménye különleges, egy gyíkot ábrázol, aminek a hosszú farka testétől kezdve fokozatosan kisebbedő gömböcskékben végződik. A fedél billentője áttört műves levélidom. A tetején fekvő szarvas figurája található.

- Ormosi Viktória -