Felmentés helyett mozgásra van szükség

Debrecen - Az utóbbi 20 évben ötszörösére emelkedett a fiatalok gerincbetegségeinek száma. Interjú Dr. Fejes Mártával, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet részlegvezető ifjúsági főorvosával.

Előfordul, hogy a szülők gyermekeik kérésére felmentetik őket kényelmi szempontból a testnevelési órák látogatása alól. Ártanak vagy használnak ezzel a fiatalnak – kérdeztük erről a főorvost.

A hírek szerint egyre több fiatal szorul gyógytestnevelési foglalkozásra.

Dr. Fejes Márta: Az utóbbi 10 évben megduplázódott, míg az utóbbi 20 évben ötszörösére emelkedett a fiatalok gerincbetegségeinek száma. Ezen belül főleg a hajlamosító tartáshibák aránya növekszik. Éppen ezért a gyógytestnevelési foglalkozások célja: a mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati problémákkal küszködő tanulók panaszainak csökkentése, az egészség helyreállítása, további betegségek, elváltozások megelőzése, valamint a testi képességek fejlesztése és a sportolási igény kielégítése. A gyógytestnevelés, amely speciális tornagyakorlatok és a gyógyúszás együttese, azokkal a tanulókkal foglalkozik, akiknek egészségi állapotuk – veleszületett, vagy szerzett betegségük, funkcionális elváltozások miatt – károsodott, de állapotuk annyira nem súlyos, hogy a rendszeres iskolai oktatásukat akadályozná.

Ki és hányfajta kategóriába sorolhatja a rászorulókat a betegségtípusok szerint?

Dr. Fejes Márta: Az iskolaorvos a – nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő – tanulók megelőző jellegű ellátását, egészségvédelmét végzi. Sokrétű feladatai közül egyik fontos tevékenysége a tanulók gyógytestnevelésre utalása mozgásszervi szűrővizsgálata, a szakorvosi javaslata alapján. A gyógytestnevelésen belül két alkategória van. A II/a kategóriába sorolt tanulók a gyógytestnevelés során heti két órában sajátítják el azokat a speciális mozgásokat, amelyeket egyénileg, házi feladatként is gyakorolhatnak. A javasolt és mellőzendő gyakorlatok betartása mellett a normál testnevelésen is részt vesznek. A II/b kategóriába utalt diákok csak gyógytestnevelési foglalkozásokat látogathatnak, heti három órában.

Hol vehetnek részt a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásokon?

Dr. Fejes Márta: A Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja a kijelölt iskolákban az órákat. Debrecenben a közel 30 ezer tanulóból, 600 fő veszi igénybe a lehetőséget a Szoboszlói úti Általános Iskolában. Ezen kívül a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Gyermek Rehabilitációs Központjában is van további lehetőség. Utóbbiban a 2015/16–os tanévben 100 diák és 56 óvodás oktatása történt, ahol lehetőség van a súlyosabb elváltozások esetén egyéni gyógytornára is. A gyógytestnevelés része a gyógyúszás. Optimális esetben mindkettőre jár a tanuló. Az évek folyamán az egészségi állapotban történt változásnak megfelelően egyénenként döntünk, hogy melyik mozgásformát javasoljuk. A 14 év feletti korosztály sokszor szívesebben jár gyógytestnevelés helyett úszásra, de ez nem váltja ki a speciális gerinctornát. Ortopéd szakorvos írhat fel 10 alkalmas gyógytorna jegyet és 52 alkalmas úszójegyet, de magán úton is lehet járni. A külső kontroll itt nagyon fontos, a 10 alkalom természetesen nem elegendő a megfelelő izomegyensúly kialakulásához, a gyógyuláshoz.

Milyen deformitások jelentkeznek már fiatalkorban, és melyek a kockázati tényezők?

Dr. Fejes Márta: Betegségtípusok szerint Debrecenben a gyógytestnevelésre járók kilencven százalékának mozgásszervi deformitása van, amelyben a legismertebb a gerincferdülés. Jellemző sajnos a belgyógyászati tünet is: a szívbetegség, az ifjúkori magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás. Az ok a mozgásszegény, ülő életmód. Az iskolában, otthon nem megfelelő bútorokon ülnek a tanulók. Az iskolatáska súlya és viselése sem megfelelő. Tartáshiba esetén a medence normál állása megváltozik, a gerinc élettani görbületei fokozódnak vagy csökkenek, a gerinc helytelen terhelése megszokássá válik. Az évek során a gerinctartó izomzat egyensúlya megbomlik, egyes izmok zsugorodnak, mások gyengülnek, megnyúlnak. Romlik az ütődéseket tompító fékező hatás rugalmassága, a porckorongok korai túlterheléséhez vezet, ami a felnőttkori porckopás talaja. A porckopást nem tudjuk meggyógyítani, de kialakulását meg lehet előzni. Ne feledkezzünk meg, hogy izmok az erekben, szívben is vannak, amelyek az életműködésünkért felelősek. Az egészséges izomegyensúly megfelelő, rendszeres, célirányos gyakorlatokkal, a tartásjavító gerinctornával visszaállítható és fenntartható. Ha mindez a gyermekkel éveken át megtörténik, akkor végül a helyes izomhasználat fog automatizálódni. Enyhe, közepes ferdülésnél indokolatlan a testnevelés óráról a tanuló felmentése. Sőt, ellenkezőleg, igen sok mozgásra van szükség. Az úszásnak egyre nagyobb szerepe van ennél a deformitásnál. Nemcsak a külcsín számít, és nem mindegy milyen alapokkal indulunk a felnőtt életbe.

Kiknek a felelőssége a betegségek felismerése, és az időbeli kezelés elindítása?

Dr. Fejes Márta: A gerincferdülés, tartáshiba kezelésében a legfontosabb a korai felismerés. Ebben a szülők, védőnők, pedagógusok, gyermekorvos mellett legfontosabb szerepe az iskolaorvosnak van.

- Kiss Erzsébet -