2016.08.05. 08:23
Szülői figyelem kell az önfegyelemhez
Hajdú-Bihar - Sokan nem tudnak különbséget tenni a diákcsíny és a bűntény között.
Hajdú-Bihar - Sokan nem tudnak különbséget tenni a diákcsíny és a bűntény között.
Egy 15 éves fiú májusban beugrott egy balmazújvárosi családi ház udvarára és kihozott onnan egy kölyök vizslát, mert az megtetszett az utcán álldogáló barátnőjének. Ugyancsak tavasszal egy 17 éves lány szeretett volna 19 éves barátjával Londonba menni, a reptéren azonban nem tudta bemutatni a szülői engedélyét a külföldi utazáshoz, így a rendőrök vitték haza. Az egyenruhások állították meg azt a két tinédzser fiút is, akik három hónap alatt háromszor rongálták meg egy debreceni bölcsőde eszközeit: szétvertek egy kis faházat, a kerti zuhanyzókat, összetörték a kültéri lámpaburákat és felborítottak egy csúszdát.
Néhány – fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény – azok közül, amelyeknél a rendőrségnek intézkednie kellett. Megyénkben tavaly közel kilencszáz 18 éven aluli elkövetőnek volt dolga az egyenruhásokkal, közülük kétszázan gyermekkorúak, ezzel az országos listán az ötödik legrosszabb eredményt produkálja Hajdú-Bihar. És ezek csak a rendszerben nyomot hagyó szituációk.
A rendőrség évente körülbelül 2500 értesítést küld hivatalból a gyermekvédelmi jelzőrendszerbe megyénkben. Ezek olyan esetek, amelyeknél egy fiatal a hatóság látókörébe kerül, de tette – akár koránál fogva – nem ér fel a büntethetőség jogi kategóriájáig. A hatóság jelez akkor is, ha azt tapasztalják, az ifjú veszélyeztetve van aktuális környezetében.
Veszélyes csínyek
Hihetnénk, hogy nyári szünetben nagyobb a terepe annak, hogy a már magukra hagyható kamaszok olyasmibe keveredjenek, aminek a végén egy rendőrségi autóban kötnek ki. Dr. Juhász Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője hangsúlyozza, nem a szünidővel, hanem a szülői figyelemmel van összefüggésben, hogy valaki belerángatható-e egy komoly következményekkel járó tettbe vagy sem. A szakember a bűnmegelőzés érdekében évente több száz előadást tart iskolákban, egyéb intézményekben. Úgy tapasztalja, hogy a fiatalok alig tudnak különbséget tenni a gyermekcsíny és a bűncselekmény között. Nem tudják felmérni a jogi következményeket, azt, hogy felelősségre vonható az is, aki csak áll és őrködik egy rablásnál. Előfordulhat, hogy egy 16 éves kori csínytevés miatt egy egész életpálya kerül veszélybe. „Ismerek egy esetet, amelyben a jogi egyetemet végzett fiatalt, bár mindenben megfelelt, nem vették fel a megpályázott állására, mert tinédzserkorában buliból hazafelé tartva levizelt egy épületet és valaki értesítette a rendőrséget. A közszolgálati állások feltétele azonban a 15 éves feddhetetlenség. Mindig azt tanácsolom: kétszer gondolkodj, egyszer cselekedj! Nem az a barát, aki rábeszél a hülyeségre, hanem az, aki megfogja a kezed és azt mondja: ne csináljuk, mert baj lesz belőle. A fiatalkori bűnözésre jellemző, hogy ok nélkül, a véleményvezért követve teszik meg. Fontos, hogy a szülő tudja, hol és kikkel tölti az idejét a gyereke. Érdemes megbízni a fiatalt feladatokkal – nagymama látogatásával, csekkbefizetéssel, szobakitakarítással, kerti teendővel – aztán számon kérni rajta azokat. Beszélgessünk a gyerekekkel, figyeljünk rá, vegyük észre, ha valami bántja! Ha így tennénk, lényegesen kevesebb adhoc jellegű bűncselekmény vagy áldozattá válás történne.”
A szünet lehetőség
A szülő szerepét emelte ki Síró Ágnes klinikai szakpszichológus, családterapeuta is. Szerinte tíz éves kor alatt, bármennyire ügyes is a diák, nem érdemes magára hagyni, mert adódhatnak számára nehezen kezelhető helyzetek. Ha a rokoni háló nem tudja megoldani a felügyeletet, összefoghatnak az iskolatársak, barátok szülei, beoszthatják a programokat. Ez azért is hasznos, mert a felnőttek megismerhetik a gyerekük közösségét, abban a viszonyokat, hangadókat. Így tudják kezelni az esetleges konfliktusokat, erősíteni a saját gyerekük magabiztosságát, mert az önbizalomhiányos gyerek a leginkább veszélyeztetett, ő van a legjobban kitéve a kortárs- vagy csoportnyomásnak, ha ártalmas dologra akarják rávenni egy felnőtt kontrolljától mentes helyzetben. A gyermekben egy alapnorma kialakítása azonban nem néhány beszélgetés, hanem egy hosszú folyamat eredménye.
Ahogyan az egyedül hagyásra való érettség elérése is. A szakember ugyan jó ötletnek tartja a feladatlistát, de szem előtt kell tartani, hogy a nyári szünet szülőnek és gyermeknek egyaránt a mindennapi iskolai feladatok terhétől való megszabadulást jelenti. Ráadásul a június közepén a gyerek kezébe nyomott lajstrom kevés a galibákba keveredés megelőzésére. A fokozatos önállóságra nevelés, az őszinte, bizalmas viszony kialakítása szükséges ahhoz, hogy nyugodt szívvel menjen el dolgozni a szülő a felügyelet nélkül hagyott kamasz mellett. A nyári szünet remek lehetőség az önállóság gyakorlására, és ilyenkor mutatkozik meg a gyermek személyiségének érettsége is – zárta.
HBN–HABE