Viharkárok - A szélsőséges időjárás a kertészeti ágazatban átlagosan 5-10 százalékos kárt okozott

Budapest - Az év időjárása változatos képet mutat, ezzel nagymértékben befolyásolja a kertészeti termelés sikerét - összegezte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek hétfőn.

Ledó Ferenc példaként említette, hogy a korai tavaszodás miatt az áprilisi fagyok komoly károkat okoztak az ország északkeleti részében és a Nyugat-Dunántúlon egyes ültetvényekben.

A júniusi-júliusi esőmennyiség viszont kedvezett a termelők egy részének, főleg a zöldségtermelőknek. A zivatarok és a viharok ugyanakkor jelentős szélsebességgel és jégesővel párosultak, és országos átlagban mintegy 5-10 százalékos kárt okoztak.

A szélsőséges időjárás okozta károkról a kertészeti ágazatba az MTI megyei tudósítói készítettek körképet. Volt olyan területe az országnak, ahol a viharok, az esők, a jégverés és a szél nem okozott gondot; ilyen térség volt Pest és Békés megye.

Nem így Baranya megyében, ahol korábban nem látott károkat okozott a megye napraforgóvetésében az elmúlt hetek viharos-szeles időjárása - mondta el az MTI-nek Kalapáti Csaba megyei főfalugazdász.

A Baranya Megyei Kormányhivatalhoz 119 gazdálkodó jelentett be viharkárt, amely 358 parcellán összesen 3269 hektáros területet érintett - közölte a hivatal. Baranyában mintegy 22 ezer hektáron vetettek idén napraforgót. Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára az MTI-vel közölte azt is, hogy borvidékük az elmúlt hetekben nem szenvedett jégkárt.

Mind a négy Veszprém megyei történelmi borvidéken károkat okozott a júliusi jégeső mintegy kétezer termelőt érintve - tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke.

Radovits Tibor elmondta, hogy a négy Veszprém megyei borvidék közül a legsúlyosabb károkat a Nagy-Somlói borvidéken okozta a júliusi jégeső, ahol az 500 hektárnyi termés felét elverte.

A jégeső a szőlőn kívül főleg azokat a bakonyi településeket érintette érzékenyen, ahol még nem fejeződött be az aratás, ezen kívül kárt tett gyümölcsösökben, szántóföldeken is, ezekről a káreseményekről azonban még nincs pontos felmérés.

Júniusban és júliusban több alkalommal is komoly károkat okozott a megye számos településén a jégeső, ami viharral vagy felhőszakadással párosult - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályának vezetője az MTI-vel.

Lengyel Tamás elmondta: május óta 192 kárbejelentés érkezett a megyei kormányhivatalhoz. Ebből 401 parcellára (3324 hektárra) jégesőkárt, 30 parcellára (285 hektárra) viharkárt, míg 51 parcellára (192 hektárra) felhőszakadáskárt jelentettek be a termelők. A zöldség- (105 hektáron) és gyümölcsterületek (3,05 hektáron) egy része is kárt szenvedett.

Komárom-Esztergom megyében a zöldség- és gyümölcsültetvényekben nem okozott számottevő kárt az elmúlt napok csapadékos időjárása, a megyét a jégeső elkerülte. A sok csapadék miatt a kukorica gyökere kilazult Bokod, Kecskéd és Környe térségében, és a növényeket a szél elfektette - mondta el az MTI-nek Németh András, a NAK Komárom-Esztergom megyei igazgatója.

- MTI -