Kismarjának egykor több joga volt, mint Debrecennek

Kismarja - Bocskai szülőföldjének nevezte Kismarját, kiváltságlevelet adományozott a falunak.

Mint egy önálló kis sziget, úgy állt Kismarja évszázadokon keresztül Biharban, miután 1606 szeptember 22-én Bocskai István erdélyi fejedelem latin nyelven megírt kiváltságlevelet adományozott annak a településnek, amely elődei nyughelye, neki pedig „szülőföldje”. A kiváltságlevél adományozás 410. éves évfordulójára emlékezett négynapos rendezvénysorozattal a mintegy 1300 lakosú Kismarja és a Bocskai Társaság.

Csütörtökön és pénteken egyházi események voltak, illetve Bocskai életének jelentősebb állomásait bemutató kiállítás megnyitásával telt el. Szombaton konferenciával, valamint a Bocskai család kismarjai egykori lakóhelyének, a Várdombnak a megkoszorúzásával emlékeztek. A konferencián elhangzott, hogy a kiváltságlevél révén Kismarja egyebek mellett mentesült a földesúri adók alól, bírákat választhatott és pallosjoga is volt. A kiváltságokat az 1848-as forradalom törölte el. Bocskai kiváltságlevelét Kismarján őrizték, 1944-ben a világháború idején tűnt el. A konferencián Papp Sándor Bocskai kiváló diplomáciájáról beszélt, taktikusan érvényesítette akaratát a kor két nagy európai hatalma, a török- és a Habsburg birodalom között. Kardos László a hajdúk életéről, szokásairól, táncairól tartott előadást. Vasárnap Fekete Károly püspök istentiszteletével ért véget az emlékező eseménysor.

HBN