„Nem akarunk mások hátországa lenni” - Irodát nyit a Randstad Debrecenben

Debrecen - Debrecen jövőképe szempontjából kulcskérdés a munkaerőpiac és a színvonalas oktatás.

Idén eddig 65 milliárd forint múködőtőke érkezett a városba, ami 1800 új munkahelyet jelent. Ez a két szám is jól mutatja, hogy befektetési szempontból a magyarországi városok közül az egyik legnagyobb érdeklődés Debrecent övezi. Csakhogy ilyen dinamikus gazdasági növekedést professzionális, a munkaerőpiacot jól ismerő cég nélkül aligha lehetne fenntartani – erről Papp László debreceni polgármester beszélt annak kapcsán, hogy a Randstad (a világ egyik legnagyobb munkerőközvetítő cége) irodát nyit Debrecenben. Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy munkaerő van, csak gyengék vagyunk a megtalálásában. A hagyományos módszerek ugyanis ma már nem működnek.

Áldás és átok

„Mi nem akarunk más országrészek munkaerőpiaci hátországa, háttérbázisa lenni, ez nekünk nem pálya. Már csak azért sem lehet ilyen célunk, mert ez jelentős mértékben csökkentené a versenyképességünket. Ma, ha egy befektetővel tárgyalunk, már nem az az elsődleges szempont számára, hogy mennyi nálunk az átlagbér, hanem, hogy van-e elegendő számú szakképzett munkaerő” – fogalmazott a polgármester.

A városvezető beszélt arról is, hogy a munkanélküliség egyszerre áldás és átok. Átok annnak, aki benne van, és áldás annak, aki válogathat a munkaerőből. – Nagyon intenzív iparosodási folyamatba kezdünk, amit a szak- és az egyetemi képzésnek is le kell követnie. A szolgáltató és a termelő szektor megerősítése rendkívül fontos. Fontos az is, hogy az emberek meg legyenek fizetve, hiszen jelentős az elszívóerő tőlünk nyugatra országon belül és kívül. Célunk a következő években a szakképzésben résztvevők számát 20-30 százalékkal növelni. A felsőoktatás terén pedig az az érdekünk, hogy az egyetemen elsődlegesen olyan képzési irányok erősödjenek meg, amelyek az említett ágazatok számára tudnak támaszt nyújtani (mérnökképzés, informatikai képzés, nyelvi képzés, stb.) Ez lehet a kulcsa annak, hogy Debrecen népességszáma a jövőben (a kedvezőtlen demográfiai mutatók ellenére) növekedjen. Ehhez egy élhető környezetet kínálunk, de a kellemes milliő kevés, biztos munkahelyek és tisztességes bérek is kellenek – mondta a városvezető.

Fotó: Matey István

Vannak, de hol?

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: ma a magyar cégek legnagyobb problémája nem a piac, vagy a nyersanyag, hanem a munkaerő. Meggyőződésem, hogy szabad munkaerő van, csak gyengék vagyunk a megtalálásában. A hagyományos módszerek ugyanis már nem működnek. A foglalkoztatottak számában annak ellenére komoly növekedés mutatkozik, hogy a statisztikákban a közmunkások is benne foglaltaknak. A három legfontosabb szempont a magyar dolgozóknál a bér, a hosszútávú foglalkoztatás biztonsága, valamint munka és a magánélet megfelelő egyensúlya. Az ügyvezető elkeserítőnek tartja, hogy Magyarországon a legmagasabb azoknak a száma (70 százalék) akik úgy érzik, hogy a munkahelyükkel probléma lesz. – A másik, hogy nálunk nem igazán félnek az emberek attól, hogy a munkájukat automaták vehetik át. Amerikában például a megkérdezettek 47 százaléka gondolja azt, hogy az állása 10-20 éven belül megszűnik. A másik nagy gond, hogy nem vagyunk készen a digitalizációra. Sok helyen még mindig nincs internet és az okostelefont is csak beszélgetésre, meg üzenetküldésre használják. Ugyanakor a magyaroknak csak a 39 százaléka számít arra, hogy fizetésemelést fog kapni ebben az évben. Ebből is látszik, a honfitársaink számára nem evidencia az, hogy a jó munkát meg kell fizetni. Pedig meg kell – véli Baja Sándor.

HBN–PA

Ideje öntudatra ébredni

A munkaerőpiaci szakértő szerint a fekete- és a szürkefoglalkoztatást tűzzel-vassal vissza kell szorítani, hogy az így felszabaduló munkaerőt a legális szféra felszívhassa. – A Magyar Suzuki például jelenleg napi 40 autóval kevesebbet tud előállítani a hiányzó szakemberek miatt. Szerintünk hatalmas lehetőségek rejlenek például a részmunkaidős foglalkoztatásban is. Huszonhat évvel a rendszerváltás után éppen ideje a magyar dolgozóknak öntudatra ébredni és nem hagyni, hogy mindenféle szélhámosok kizsákmányolják őket – fogalmazott az ügyvezető igazgató.