2016.11.07. 07:33
"Ha nem szedjük össze a falevelet a járdáról, megbüntetnek - akkor miért nézik hülyének az embereket?"
Debrecen - A fórumozók szerint növelni kellene az ingyen osztogatott lombgyűjtők számát.
Debrecen - A fórumozók szerint növelni kellene az ingyen osztogatott lombgyűjtők számát.
Komoly vita bontakozott ki az elmúlt napokban a Napló Agora internetes fórumán az elszáradt falevelek elszállításáról.
Nem győzte kivárni
Az első levelet Erdélyi László írta, aki arról tudósított, mit tapasztalt az ingyenes, lombgyűjtésre szolgáló nejlonzsákok kiosztásakor a Csapókerti Közösségi Házban. Beszámolója szerint a hirdetés arról szólt, hogy erre 16 és 17 óra között kerül sor. Ő 15 óra 10-kor érkezett, de akkor már öten várakoztak. Amikor körülbelül 50 főre nőtt a létszám az udvaron, megjelent a polgárőrség, és sorszámot osztottak, miközben kiderült, hogy a zsákokat adó önkormányzati képviselő csak 17 órára jön.
Ekkor már vagy százan vártak, a sor vége az utcán állt. Mivel a történetet leírónak más programja volt, ezt már nem várta meg.
Ez az akció olyan magyarosra sikerült, valaki biztos hibázott
– állította Erdélyi László. Hozzátette: – Ha nem szedjük össze a falevelet a járdáról, megbüntetnek. Akkor miért nézik hülyének az embereket? Az is biztos, hogy most voltam először és utoljára ilyen ingyeneszsák-akción – fogalmazott.
Ha csak úgy nem…
Az elsőként hozzászóló Molnár Zsolt szerint hasonló példák seregét lehetne fölsorolni itt. Ha közvetlenül a választások előtt történt volna mindez, a képviselő már fél 2-kor ott állt volna, esetleg még pattogatott kukoricát is sütött volna, faszénen.
Jónás Imre arról számolt be, hogy egyik évben ugyanígy járt a zsákok osztásakor, és mivel megalázónak érezte, inkább örökre elfelejtette a dolgot. Úgy vélte, vásárolni kellene egy olyan gépet, amely az összesepert, kupacolt falevelet felszívja, majd bálázza. Az ebből készített komposztot a városi parkokban fel lehetne használni. Arról is írt, hogy a zsák vagy konténer kihelyezése nem jó megoldás, mert annyi zsákot nem tudnak adni, amennyi elég lenne, a konténerbe pedig bedobálnák a szemetet.
Zágonyi Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a közterületi fáknak vannak levelei, és léteznek nem komposztálható leveleket hullató fák is. Égetni nem szabad, elásni nem célszerű. Úgy vélte, ha már a közterületet is az ott lakóknak kell takarítani, annyi zsákot kellene adni, amennyire szükség mutatkozik, netán annyit, amennyit kérnek.
Tényleg sokba kerülne…
Jónás Imre néhány nappal első hozzászólása után azt írta az Agorára: felülvizsgálta korábbi álláspontját. A gépesített begyűjtés, lombfelszívás, bálázás, komposztálás tényleg sokba kerülne az önkormányzatnak. A zsákolás egyszerűbb és kivitelezhetőbb megoldásnak tűnik. A közterületen lévő fák száma alapján azt viszont fel lehetne mérni, hogy kinek mennyi zsákra lenne szüksége. Ezt a munkát akár az önkormányzati képviselők is elvégezhetnék – fogalmazott.
HBN–OCs
Az 50 ezernél is többre volna szükség
– Azt javaslom majd az utódaimnak, hogy növeljék meg a lakosságnak kiosztott zsákok számát (ami jelenleg 50 ezer), hisz a helyi rendelet szerint mindenkinek kötelessége a háza előtt az útszegélyig tisztán tartani a közterületet. (A telkeken keletkező lombhulladék elszállítása vagy elszállíttatása a telektulajdonos feladata.) Legalább 60-70 ezer darab zsákra lenne szükség – közölte Varga László, a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályának korábbi vezetője.
A szakember soraiból kiderült, hogy Debrecenben körülbelül 150 ezer fa áll közterületeken. A tapasztalatok szerint a lakosságnak nagyjából azonban csak a fele gyűjti össze a faleveleket és teszi ki az utcára szemétszállítási napokon. A többit elfújja a szél, utcaseprésnél felszedi a seprőgép, ami pedig még ezután is marad, azt a közmunkások takarítják össze.
Varga László szerint most is létezik olyan gép, amely összeszedi a faleveleket, az AKSD fűnyíróinak egy része is ilyen. Legalább 6-8 gép kellene ahhoz, hogy 40–50 napon belül elvégezzék a munkát. Megrendelés esetén ez csaknem 100 millió forintos kiadást jelentene évente a városnak. Az ügyvezető igazgató arra az álláspontra helyezkedett, hogy a zsákosztogatás belefér a képviselők munkájába. Egyrészt szívesen, önként csinálják, másrészt nem kerül külön pénzbe. Ha ezt a polgármesteri hivatal végezné, a munkaidő utáni munkát meg kellene fizetni, vagy szabadidőben ki kellene adni a dolgozóknak.