2016.11.22. 12:48
OGY - Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok
Budapest - Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Budapest - Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Pintér Sándor belügyminiszter - elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító - javaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a Ház, a minősített többséget igénylő rendelkezések 155 igen és 44 nem szavazatot, az egyszerű többséggel elfogadható passzusok 155 igen, valamint 40 nem voksot kaptak.
A képviselők rögzítették, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha - a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt - a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést. A közeli hozzátartozó nem minősül harmadik személynek.
Kikötötték azt is, hogy a szolgáltatók kötelesek az előfizetők megfelelő adatait előzetesen ellenőrizni és rögzíteni. Ennek hiánya kizárja a szerződéskötést.
A meglévő előfizetők személyazonosságát is ellenőrizni kell, erről a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket. Ha az ellenőrzés 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés.
A törvény rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben határozza meg, hogy legfeljebb hány feltöltős SIM-kártyás szerződést köthet egy-egy előfizető. Akinek a megszabottnál több van, az 2017. június 30-ig köteles nyilatkozni arról, hogy melyeket kívánja fenntartani.
A szabályozás kitér arra is, hogy a szolgáltatónak jeleznie kell a rendvédelmi szervek felé, ha az azonosító adatok valódiságát illetően vagy az előfizetővel kapcsolatban kétség, bűncselekmény gyanúja merül fel.
A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
Új elem az is, hogy - legfeljebb 30 évig - korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak - például építési tervdokumentációjának - megismerhetőségét.
- MTI -