Aki New Yorkból is hazajött

Debrecen - A híres debreceni tervező, Sajó István életútját bemutató kiállítás nyílt.

Art Deco a pusztán címmel Sajó István, a hazai modern építészet egyik úttörője munkásságát bemutató kiállítás várja mostantól az érdeklődőket a Modemben, ahol a hagyományos dokumentumok és fotók mellett interaktív, digitális elemekkel is találkozhat a közönség. Virtuálisan sétálhatunk például a Sajó tervezte New York-i felhőkarcolók, villák, kaszinók között és megcsodálhatjuk a debreceni Hatvan utcai izraelita bérház art deco lépcsőházát. Korabeli filmhíradók segítségével feltárulnak Debrecen 1930-as, 1940-es éveinek kulturális és közéleti eseményei. A 300 négyzetméternyi helyet foglaló tárlat egyik érdekessége Sajó István dolgozószobája, amit az általa tervezett art deco bútorokkal és tárgyakkal rendeztek be. Megtekinthetők az építész szabadkézi rajzai, tervei, a megvalósult épületek korabeli és mai fotói. A kiállításhoz kapcsolódva Térey János költő kétnyelvű, 64 oldalas katalógusban összegezte Sajó izgalmas, kalandos életútját.

A hierarchia „felborítása”

A 2. emeleti kiállítás csütörtök esti megnyitóján Angi János, a Déri Múzeum igazgatója – több tucat érdeklődő előtt – arról beszélt, hogy Sajó István nagyon sokat tett Debrecenért, a város mai arculatáért. Mazsu János a kulturális tanácsnok, a Debreceni értéktár Bizottság elnöke csodálatosnak és nemes provokációnak minősítette az építész munkáit. – Debrecenben is létezett a húszas években egy radikális gondolkodásforma, amely alaposan felforgatta a szerkezet és a díszítés korábban megszokott viszonyát és a díszítés szerkezetét állította a középpontba – emlékeztetett Térey János költő a megnyitón.

HBN-OCs

Abban halt meg amit tervezett

Sajó István Debrecenben született a millennium évében, asszimiláns zsidó polgárcsaládba. Bár Amerikában nagy karriert futott be, honvágyával küzdve mégis hazajött az Alföldre és a többnyire földszintes cívisutcák népi klasszicista polgárházai között megépítette izgalmas, tágas, korszerű art deco épületeit. Ízig-vérig debreceni volt. A középületeket ingyen tervezte, a magánvillák terveiért kapott pénzből tartotta fenn családját. (Ezen házak közül több ma is megvan a Simonyi úton.) Felnőttként áttért az evangélikus hitre, mégis koncentrációs táborba vitték, ahonnan csodával határos módon, az egész család visszatért. A háború után a bombatámadást szenvedett református Nagytemplom rekonstrukcióját vezette, de ő tervezte a Nagyállomás különleges szerkezetű betonhéját is. Nem csak kalandos élete, de halála is „szép” volt: az általa tervezett stadionban hunyt el. Sohasem kezdődött mérkőzés amíg el nem foglalta helyét a tribünön. 1961. március 11-én egy kihagyott Loki helyzet miatt utoljára dobbant a szíve.

Mi az az Art deco?

Az Art deco cikkcakkos dekoráció, romantikus modernizmus, dekoratív expresszionizmus. A franciásan, eredetileg ékezettel írt art déco csak a XX. század hatvanas éveiben vált gyűjtőfogalommá, noha már a század első évtizedeiben megjelentek stílusjegyei: a kifinomult érzék, a hivalkodástól mentes klasszicizmus, a fenségesen monumentális összhangja az emberléptékűvel, a kubista stílusú dekoráció. Az építészetben leginkább a díszítésben éreztette hatását az art deco.