Addig fialt, míg bővült az ügyfélkör

Debrecen, Ebes - Mintegy 500 sértett vár a pénzére, amit polgári perben hajthatnak majd be a vállalkozón – írja a Hajdú-bihari Napló.

Miután a börtönben töltött évek alatt neje elvált tőle, a szülei fogadták vissza otthonukba, és fogják eltartani K. Sándort, a megye ismert vállalkozóját, miután kedden kiengedték az előzetes letartóztatásból. Az egykor igen jómódú férfi – a hivatalos megfogalmazással élve – a törvény erejénél fogva szabadulhatott, a terhére rótt bűncselekmény súlya alapján ugyanis legfeljebb három évig tarthatták előzetesben, ez pedig december 12-én lejár. Így a keddi tárgyaláson a bíróság elrendelte az ebesi álbróker házi őrizetbe helyezését, ám nyomkövetőt is kell viselnie.

K. Sándort, aki az ebesi futball bőkezű mecénásaként szerzett országos hírnevet magának – bővebben keretes írásunkban – különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség. A nyomozás egy ügyfele feljelentése után, 2013 októberében indult – két hónappal később került előzetesbe a férfi.

A sértettek között egyszerű emberek, sőt, saját rokonai is vannak, akik kis összegű megtakarításaikat bízták K. Sándor cégeire. A károsultaknak hasonló pénzügyi szolgáltatást kínáltak, mint annak a nőnek, akit kedden hallgatott meg tanúként dr. Szalontai Krisztina tanácsa.

Dr. Szalontai Krisztina bíró | Fotó: Matey István

A tanú, aki egyébként nemcsak K. Sándorral áll rokonságban, hanem az ügyintézővel is, 2013-ban 2,4 millió forintot fektetett be, negyedévente 8,1 százalékos hozamot ígértek neki. Az első összeget meg is kapta, ám a következő kifizetésre már hiába várt. Sőt, elmondása szerint az ügyintéző már akkor ajánlotta, hogy inkább vegye ki a pénzt, még ha ez némi veszteséggel is jár. A nő telefonon még K.-val is beszélt, aki azt mondta neki, alapkezelő-váltás miatt csúszik az utalás. Azóta sem látta viszont a pénzét.

Befektetést ígért…

Ő és a mintegy félezer másik ügyfél úgy tudta, a pénzüket befektetik, erre is szerződtek velük. A három, K. Sándor irányítása alatt működő cég azonban csak biztosítási, ügynöki szolgáltatást nyújthatott, befektetést nem – a vádhatóság szerint az átadott tőkét nem is invesztálták be. Így aztán a piramisjáték-szerűen, rövid futamidőre a banki kamatoknál jóval magasabb hozamot ígérő üzleti modell addig működhetett, amíg folyamatosan bővült az ügyfélkör (a korábban idézett tanúnak is volt már jól fialó befektetése).

Bár a konkurencia jelentős volt, a férfi országos hálózatot épített ki, régiós központokat hozott létre, 2013 őszén száznál is több üzletkötő dolgozott neki. Olyanok, akik korábban is pénzügyi területen tevékenykedtek, és saját, kiterjedt ügyfélkörrel rendelkeztek.

Mindent jegyzetel | Fotó: Matey István

A vádirat szerint K. Sándor az üzletkötőket is megtévesztette: képzéseken vettek részt, amivel azt a benyomást keltette, hogy a cégek működése megfelel a jogszabályoknak. A vádhatóság szerint a nyilvántartás sem volt megfelelő, a kifizetések módját, időpontját például egyszerű táblázatokban, utólagosan felvezetett adatok alapján rögzítették.

Külföldi cégekbe

A keddi tárgyaláson az is kiderült, hogy az eredeti vádiratban szereplő 828 befektetésről szóló megállapodás újabb hat szerződéssel bővült. Emellett az ügyész részletesen beszélt a tanúk vallomásairól. Mint mondta, ezek között nem akadt olyan, amely alapján arra következtethetne, hogy bárki több száz millió forintos külföldi befektetési lehetőségeket keresett volna, de még olyat sem, amiből az ügyfelek tőkéje és hozama kifizethető lett volna. K. Sándor védője szerint a külföldi befektetéseket a tárgyalóteremből nem lehet minősíteni, a több száz milliós költség pedig részben befektetésekre, részben cégalapítási költségekre ment el.

A vádhatóság szerint az ebesi férfi két éven át, sorozatosan csapta be az ügyfeleit, hogy saját és családja megélhetését, illetve megszokott életszínvonalát biztosítsa.

HBN–SZZSL

Állítja, ingatlanba fektette

K. Sándor 2015 júniusában ismertetett vallomásában arról beszélt, hogy a pénzt debreceni ingatlanokba és egy teljes értékű lakóparkba fektette. Elmondása szerint a problémák akkor kezdődtek, amikor a befektetett tőkéket nem tudták kellő gyorsasággal visszaforgatni. Mint mondta, a PSZÁF-fel történt egyeztetésekkor értesültek arról, miként juthatnak el az alkuszi tevékenységtől a vagyon- és portfóliókezelésig. Megjegyezte azt is, hogy amikor 2013 szeptemberében a társaságoknak fizetési nehézségei adódtak, ő maga járta az országot, hogy az ügyfeleknek elmondja, legyenek türelemmel; ezen felül pedig arra kérte munkatársait, ajánlott levélben értesítsék a befektetőket – írtuk akkor.

Vajon csak szenvedélyük volt a futball?

Egymás után dőltek be a nagyot álmodó brókerek, pénzügyi (ál)befektetők cégei az elmúlt években Magyarországon, köztük több olyan is akad, akik futballcsapatokba ölték a pénzüket. A legnagyobb hal a Tarsoly Csaba tulajdonába tartozó Quaestor-csoport (Győri ETO), amely nem kevesebb, mint 77 milliárd forintnyi kárt okozott 30 ezer embernek. Október óta a Fortress-ügyet is tárgyalja a bíróság. Az 52 éves vádlott miatt összesen 9 milliárd forintos kárt szenvedett el a több mint kétezer sértett, a vádhatóság szerint a pénzt kizárólag a saját céljaira költötte; a cégcsoport az NB III-as Felsőtárkány névadó szponzora volt. A záloghitelezéssel és ékszer-kereskedelemmel foglalkozó Lombard (legutóbb Pápán működött ilyen néven élvonalbeli futballklub) pedig 4 milliárdos kárt okozhatott.

Az Ebesi KKSE ennél jóval lentebb vitézkedett, amikor K. Sándor támogatásával a felemelkedés útjára lépett. 2013-ban toronymagasan nyerték meg a megyei első osztályt, ami után az NB III-as indulásról döntő körmendi osztályozóra repülőgéppel is utazhattak a szurkolók. Ebesen a hírek szerint mesés összegért játszottak hazai és külföldi futballisták, a harmadosztályú tündöklés azonban tiszavirág-életű maradt: ősz végére szétszéledt a csapat.