Hol terem a magyar munkaerő?

Debrecen - Az előadó szerint a cégek részéről is szükséges lenne több rugalmasság.

Nem csak a kedvezőtlen munkaerőpiaci adatokról és trendekről beszélt, de az „alagútból kivezető utat” is igyekezett megmutatni Baja Sándor, a – többek között – munkaerő közvetítéssel foglalkozó Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a Napló Top 100 gáláján tartott előadásában.

Mint mondta, minden évben „egy Hajdúszoboszlónyi embert” kell pótolni a hazai munkaerőpiacon, s az, hogy a hajdú-bihari top 100 által foglalkoztatottak száma tavaly nőtt, azt jelenti, másoktól vettek el dolgozót. – Jó hír, hogy míg 1998-ban a munkaképes korú lakosság 54 százaléka volt aktív, idén 67 százalék; azonban Hollandiában vagy Csehországban 74 százalék ez az adat, vagyis valaki valahol még mindig nem dolgozik – jelentette ki.

Lemaradva

Felidézve a napokban közzétett PISA-felmérés eredményét, azt mondta: nem csak az a baj, hogy az oktatásunk rossz minőségű és keveset költünk rá, hanem hogy Csehország, Lengyelország és Észtország is előttünk van e téren. – A 35 éven aluliak fele nem beszél nyelvet, a digitalizáció kihívásaira az embereknek csak 47 százaléka van felkészülve, ami messze elmarad Brazíliától, Kínától vagy Indiától is. Hogy akarunk CNC-marósokat találni? – kérdezte. Úgy véli, ráadásul „vakok vagyunk”, mert nem érzékeljük, hogy a diigtalizáció milyen iszonyúan gyors tempójú: 5-10 éven belül rengeteg ember állása fog megszűnni, mert automatizálódik. – A magyar észt egyre nagyobb hozzáadott értékű feladatokra kellene használni – vélekedett.

– 40 éve hallgatjuk, hogy a bérekben fel kell zárkózni Nyugat-Európához, de nem, szeretném ha a görögökhöz, csehekhez, spanyolokhoz felzárkóznánk! Bukarestben magasabbak a bérek, mint itt! – mondta. Szerinte egyfajta pszichés hatás is érvényesül: tavaly az emberek 39 százaléka gondolta, hogy idén nőni fog a bére, miközben a cégek 49 százaléka gondolkodik emelésen.

Ösztönzők vannak

A jelenlegi kormány példaértékű adótámogatásokkal igyekszik ösztönözni a fiatalok, kisgyerekes anyukák, idősek, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását – mondta. Szerinte e téren inkább a munkaadók viselkedése érthetetlen.

– Az 50 év fölöttieknél zuhan a foglalkoztatási ráta, holott ez a korosztály már nem a régi világban szocializálódott, ért a számítógéphez, sokan beszélnek nyelveket. Még 15 évig dolgozni fognak, és nagyobb eséllyel ugynazon a munkahelyen, mint egy harmincas… Azt is meg kell jegyezni, hogy az emberek egyre tovább élnek egészségesen, tehát sokáig aktívak – hangsúlyozta.

S hogy hol található ma a hiányzó munkaerő? Először is felhívta a figyelmet arra, hogy a már meglévőt meg kell tartani, olyan dolgokkal is, mint elismerés vagy fejlődési lehetőség. Kiemelte: egy nőnek, férfinak, idős embernek vagy felsőfokú végzettségű dolgozónak más-más szempontjai vannak a vonzó munkahelyet illetően, és ezt már egy álláshirdetés megfogalmazásakor is figyelembe kell venni! Hangsúlyozta: a közvetlen főnökkel való kapcsolat nagyon fontos, gyakran miatta „szaladnak el” a dolgozók. Arról is beszélt, hogy ma elég öntudatosak a munkavállalók, 62 százalékuk gondolja azt, hogy fél éven belül el tudna helyezkedni.

Kölcsönzés

Baja Sándor a szürke- és feketegazdaság kifehérítésében is lát potenciált; szerinte az a vállalkozás, melynek üzleti modellje olyan, hogy csak szürkén tud fizetni, „fejezze be”! Úgy véli, a dolgozók tudatosabbá válása is segíthetne a feketemunka kiszorításában. A diákok vagy a nyugdíjasok rugalmasabb foglalkoztatásában is megoldást lát a munkaerőhiány pótlására, és felrótta a vállalkozásoknak, hogy mennyire idegenkednek a kismamák alkalmazásától. – Holott az az anyuka, aki tudja, hogy otthon még egy műszak vár rá, rendkívül hatékonyan dolgozik – osztotta meg saját céges tapasztalatait. A részmunkaidős vagy távmunka egyébként is sokat segíthetne, azokban az országokban, ahol ezek aránya magas, a foglalkoztatási arány is az! – figyelmeztetett.

A munkaerőkölcsönzést szintén lehetséges megoldásnak tartja olyan cégek esetében, melyek nem nagyon mernek felvenni, hogy aztán esetleg el kelljen bocsátaniuk. Elmondta, újabban Erdélyben kis falvakban toboroznak munkaerőt úgy, hogy utazást, szállást, napi kétszeri étkezést is biztosítanak a dolgozóknak, akik ha kiszámolják, a londoni fizetésből mennyi maradna hó végére és így mennyi marad, utóbbit választják.

Nem volt kényszer

A bérről, mint ösztönzőről azt mondta az előadó: – Eddig nem nagyon voltunk fizetésemelésre kényszerítve, hiszen nálunk nincs erős szakszervezet. Csakhogy ez nem kényszerített minket fejlesztésre, automatizálásra sem! Hajdúsági krumplitermelő ismerősöm csodálkozik azon, hogy az emberek a francia, előrecsomagolt, tisztott burgonyát veszik meg dupla áron a nagyáruházban. Én megkérdezem, hogy miért nem fektetett be mosóba, csomagolóba, mire a válasz, hogy nem mer…

A migráció szintén munkaerőt pótolhat, és ezt a határon túli magyarok szerepével képzeli el Baja Sándor. Mint kifejtette, az asszimilációt, sajnos, nem tudjuk megállítani, és a szórvány magyarság is „Európa felé indult”, akkor legalább őket próbáljuk meg „átszívni” magunkhoz!

HBN