Helyi közélet

2016.12.31. 14:17

Ott vannak, ha „felvillan sok furcsa kép”

Debrecen - Rájuk nézünk fel, és velük nem akarunk találkozni szilveszter éjjel.

Debrecen - Rájuk nézünk fel, és velük nem akarunk találkozni szilveszter éjjel.

A saját kertjükben, egy verőfényes tavaszi napon világra hozott egészséges gyermek és édesanyja tekintete; az új év köszöntése egy hodálytűznél olyan hidegben, hogy a gyerekpezsgős koccintás idejére (5 percre letett) sugárcsőben csaknem elfagyott a víz; a bilincselés közben elérkező éjfél okán a garázdákkal kölcsönös jókívánságok az eljövendő évre – ezeket a különös pillanatokat csak az élheti meg, aki életmentő hivatást választ. S köztük még szokatlanabbakat azok, akik már megéltek egy-egy ünnepet a munkájukban.

Jó érzés, hogy biztosíthatjuk mások biztonságos évbúcsúztatását.

Pénzes Balázs

A sziréna hangja

Szemán Anikó 11 éve mentőtiszt. Az esetleges túlivók, a járdaszegélyt fagyos estén már kanapénak nézők, a meglazult erkölcsi korlátok, illetve a felduzzadt indulatok okán összeverekedők, a petárdát rosszul használók vele találkozhatnak az óév utolsó, s az új esztendő első óráiban. Ezeket említi Anikó a leggyakoribb ellátandó esetként szilveszter éjjel, ami a szokásosnál sokkal sűrűbb. Mint mondta, számos megaláztatás, atrocitás is éri a munkájuk során őket, de aki egyszer kipróbálja, vagy csak látja az életmentés csodáját, az élete részévé válik. Anikó, a szülei és nagyszülei betegeskedő időszakaiban sokszor járt kórházban, látta, mi folyik ott. A sziréna hangjára már gyerekként sem a félelemtől dobogott a szíve erősebben, hanem valamiféle jótékony izgalmat, a mentés lehetőségét érezte olyankor.

– Akkoriban ment a nagysikerű Vészhelyzet sorozat is – teszi hozzá nevetve.

Kétségtelenül hatásos film volt, de biztosan nem tudja visszaadni azt, amit a ma 37 éves nő érezhetett, amikor a kezei között halt meg egy fiatalember egy közlekedési balesetben. – Az apja pár méterre az emberek között állt, és még nem tudta, amit én – idézte fel. A nyomot hagyó traumákat vőlegénye, családja, és barátai segítenek feldolgozni. Erőt adnak a pozitív esetek is. „A szülések elmondhatatlanok, a pillanat, amikor nőből anyává válik valaki. Alig egy órája vajúdott egy kismama, amikor kiértünk hozzá, azt hittük, még rengeteg időnk van a kórházba jutni, de hirtelen megindult a szülés. A kertjükben jött világra a kislány. Látom ma is, ahogyan az elgyötört arc minden ránca, szemgödör-feketesége eltűnt, amikor kezébe adtam a kicsit. Az egészséges gyerek és édesanyja egyszerre nézett a szemembe a Kenézybe érve, libabőrös leszek, amikor eszembe jut az a kimondott köszönöm.

BÚÉK és katt

Egy szürreális szituációban kimondott jókívánság ugrik be Pénzes Balázs századosnak az ünnepi ügyeletei legérdekesebb eseteként. Éjfél előtt néhány perccel riasztották őt garázda fiatalokhoz. Az intézkedés zajlott épp, amikor megkondultak a harangok. „A gyanúsítottak boldog új évet kívántak, mi is nekik, és folytattuk a dolgunk. Ebben az egy momentumban megnyilvánul az emberi és a hivatáshoz ragaszkodó, szabálykövető oldalunk” – fogalmazott.

Nem minden eset ilyen egyszerű, vidám; mélyen érintik őt a halálesetek, és élénken él emlékezetében a néhány hónapja a menekülttáborban történt incidens. De a terheket könnyű letenni, ha a felesége, valamint 2 és 4 éves kislánya mosolyát láthatja hazaérve. – Tizennyolc évesen még nem tudja az ember, mit akar. Bebizonyosodott, jól döntöttem 15 évvel ezelőtt, szeretem a szakmám – zárta a közrendvédelmi osztályvezető-helyettes.

Egyszer egy infarktust túlélő eljött megköszönni az életét.

Szemán Anikó

A Naplóban látta

Kemecsei Csaba tűzoltó főtörzszászlós szintén a parancsnokságon tölti a szilvesztert. Ha szerencséje van, közös virslifőzéssel, -evéssel, gyerekpezsgős koccintással, és minden szer szirénájának indításával üdvözli 2017-et. Ám 18 éves pályája során előfordult, hogy vonulás közben érte az újév. A sámsoni hodálytűz emlékezetes a két tinédzsert, és egy négyéves fiút nevelő családapának.

– Már csak a tűz továbbterjedését akadályoztuk meg a sugárral, amikor a parancsnokságról a belső rádión üzenték az újévi jókívánságokat. Erre a kis időre letettük a csöveket és köszöntöttük egymást, akadozott a sugár, amikor újra felvettük az eszközöket. Néhány perc alatt elkezdett megfagyni benne a víz – mesélte. A megbízott sugárparancsnok egy raktárban dolgozott korábban. A munkahelye mellett kigyulladt épülethez rohanni akart oltani, az akkori főnöke azonban visszafogta az életveszélyt észlelve. A fiatalemberben akkor megfogant a gondolat: tűzoltó akar lenni.

– A Naplóban láttam egy hirdetést, hogy hathetes alapképzésre várnak embereket erre a hivatásra. Jelentkeztem, de csak egy év múlva kerestek meg, s azóta az ország egyik legnagyobb létszámú, és legtöbb vonulást végző parancsnokságánál vagyok – mondta. A tanulással nem állt meg, jelenleg végzős a Közszolgálati Egyetemen és nyelvtanfolyamra jár. Ha ideje engedi, a család rendezvényszervező munkáiban segít.

- Megyesi-Horváth Borbála -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában